Részlet Günter Ugger: A Fuggerek c. könyvéből

Günter Ugger: A Fuggerek c. könyvébõl
/részlet/

A nemzetközi kereskedelmi társaságokon kívül a legnagyobb gazdagság
évszázadok alatt egy minden vihart kiállt szervezet, az egyház kezében
halmozódott fel. Német földön is voltak hercegérsekek, akiknek vagyona
messze túlszárnyalta a császárét és némely fejedelmét. A világi
fejedelmekkel ellentétben az egyházi javadakmak birtokosainak nemigen állt
érdekében, hogy kérkedjenek a vagyonukkal. Inkább rejtegették a római
egyházi vezetõk mohó pillantásai elõl. Csak a beavatottak ismerték az
egyházfejedelmek tényleges vagyoni helyzetét.

Az egyik leggazdagabb, talán mindközül a legvagyonosabb, Melchior von
Meckau, Brixen hercegérseke volt. Kiterjedt uradalmak és jelentõs ércbányák
tulajdonosaként vagyont érõ kincseket halmozott fel drága ékszerek, arany
evõeszközök, értékes drágakõgyûjtemények és hihetetlen mennyiségû készpénz
formájában, amit különbözõ cégeknél és bankoknál helyezett letétbe. A
hercegérseknek a nürnbergi Hirschvogel cég volt a házibankárja. A bank a
saját nevén kölcsönözte ki az egyházi fõméltóság pénzét, de a kamatot
ügyfele javára írta, noha az egyházi kamattilalom még mindíg érvényben volt.

Meckau pénzébõl, a szokásos 5% kamatra, nem kisebb személyiség, mint maga
Miksa is kapott hitelt Hirschvogeltõl. Amikor 1496 tavaszán megállapodásuk
értelmében visszafizetett Hirschvogelnek egy 20 000 guldent, a tekintélyes
summa nyomtalanul eltûnt a forgalomból, pedig Habsburg Miksa hosszabbításra
számított. Csak sok évvel késõbb bukkantak fel arra utaló nyomok, hogy a
hercegérsek pénze a Fuggerek kasszájában kötött ki.

/ Sics megjegyzése: a könyv másutt említi, hogy a Fuggerek teljes üzleti
tõkéje 54385 gulden volt nagyjából ugyanekkor, bár szerettek lefele
kerekíteni … azaz már õk se vallottak be mindent… /

Melchior von Meckau sok Fugger-üzletet pénzelt, titokban a cég
csendestársaként. Betétje olykor a teljes társasági tõkét is meghaladta, de
neve természetesen sohasem szerepelt a cég könyveiben. Mindkét fél jól
járt: a hercegérsek azért, mert a Fuggerek kiterjedt üzletei lehetetlenné
tették, hogy bárki is átlásson mesterkedésein, Jakob ( azaz Jakob Fugger, a
cégfõnök ) pedig azért, mert a hercegérseki pénz nagykaliberû titkos
fegyverhez juttatta. A Fuggerek ügyességének köszönhetõen az idegen pénz is
szép kamatot hozott, így az együttmûködés megelégedéssel töltötte el mind a
hercegérseket, mind a kereskedõházat.

***

Eddig az idézet.

Na most Körmi: döntsd el, hogy ez a szöveg melyikõnk koncepcióját
( banki kölcsön vs. tulajdonostárs ) támogatja …

nekem úgy tûnik, mindketten fel tudjuk használni saját álláspontunk
támogatására ( mi van Yneven a hitelekkel ) – ez itt szerintem NEM banki
kölcsön volt … de Te meg lehet, hogy azt olvasod ki a szövegbõl.. hát
még ha azt is látnád, amit nem gépeltem be… a Fuggerek vetélytársai, a
Höschstetter-ek ugyanis a kisemberek pénzét gyûjtötték és forgatták meg
ugyanekkor …

Hmhm, még két érdekes adalék az összegek és nagyságrendek témában:

***
1.
a svájci gárda felállítása 7000 guldenjébe került a Fuggereknek, sajnos
nincs adatom, hogy mennyi idõ alatt sikerült ezt az összeget erre a célra
elkölteniük.

( VI. Sándor ( a Borga-pápa ) után trónralépõ pápa 2 hónapig funkcionált,
ezután új pápát kellett választani … ekkor olyasvalaki került a pápai
trónra, akit a fuggerek helyi megbízottja támogatott ezerrel a
pápaválasztáson… Az új pápa trónralépését követõ elsõ évben
megduplázódott a római Fugger-faktoria forgalma.

A fenti események:
– pápaválasztás,
– elsõnek megválasztot pápa gyors megboldogulása,
– svájci gárda toborzása,
– faktoria forgalmának megduplázódása
között nem biztos hogy van összefüggés.

***
2.
Habsburg Miksának vagy 10 év uralkodás alatt sikerült 625 000 gulden
adósságot összeszedni a Fuggerek felé … ezt birtokai illetve birtokai
jövedelmének elzálogosításával törlesztett a Fuggerek felé. ( Meg számukra
kedvezõ törvények meghozásával, politikai döntésekkel stb. )
Megjegyzem, a fenti összeg éves KAMATA, 5%-os kölcsönkamatot számolva …
kb.30 000 gulden.

***
3.
II. Lajon magyar királynak kb. 200 000 gulden kölcsön kellett volna, hogy
olyan haderõt állíthasson ki, amely megfelelhet II. Szulejmán közeledõ
hadseregének … II. Ulászlónak kb. 50000 guldenes hadipénztárt sikerült
összeszedni. A többi asszem Mohácsi csata néven ismert

4.
A Fugger-cég könyv szerinti vagyona Gazdag Jakob halálakor 2 millió gulden
volt, Anton idejében a pedig elérte az 5 millió guldent – és ebben úgy
tûnik nem számolták be az olyasfajta nem biztos hogy valaha is behajthat
kintlevõségeket, mint azt a potom 3.5 millió guldent, amivel a Habsburg Ház
tartozott ekkorra a Fuggereknek …

5.
Ez nem pénzügyi adat, de érdekes: Anton gyakorlatilag két dologba bukott
bele:
– egyik, hogy túlzottan érdekeltté vállt a politika játszóterén (
ellenreformáció megy a Habsburgok egyéb háborúsdijainak pénzelése –
Ferdinánd valami 8 millió guldent tapsolt el a nyugati háborúsdikban … )
– másik, hogy a cége túlnõtte a korszak techikai színvonalából adódó
irányíthatóság szabta korlátokat, ekkora területet már nem lehetett
érdemben (jól) irányítani ..

***

No mindegy, gondoltam, lehet hogy érdekel valakit :-)

Bár én ezeket az adatokat szeretett abryssi nemesi házaim és az õ
kereskedelmi tevékenységük világból fakadó lehetõségeinek pontosabb
megismerése végett gyûjtögetem. :-)))

( Ez Thaurnak meg Sziszifusznak való munka szvsz. :)

bye
Sics

_______________________________________________
Codex mailing list
Codex@kapu.hu
http://mail.kapu.hu/mailman/listinfo/codex