Ne feledd otthon a kockáid!

Egyszer, még régebben kockák nélkül érkeztem egy játékra.
Micsoda szégyen! Milyen játékmester az ilyen? Ráadásul egy
DM, aki jónak tartja magát!

Régebben számtalan dolgot egyszerűen otthonfelejtettem: az
adott alkalomra készített jegyzeteket, térképeket, a DM
screen-t (kihajtogatható paraván – mesélőknek), fontos
szabálykönyveket és makett figurákat. Tavaly azonban
megfogadtam, hogy soha többé nem felejtek el semmit magammal
vinni a játékra. A mai napig 95%-os sikert értem el, és nem
vagyok messze a 100%-tól. Hogy hogyan sikerült?

Először is vettem egy kb 35x35x55 cm-es, negyven literes
műanyag sporttáskát, jól záródó csatokkal, hogy a cuccok
védve legyenek az időjárástól. Azért épp ekkora méretűt,
mert ez elég mély, hogy állva beleférjenek a kemény kötésű
dolgok, elég nagy, hogy egy csomó könyvet, kapcsos füzetet,
dobozt bele lehessen tenni, és még mindig elég kicsi ahhoz,
hogy normálisan fel lehessen szállni vele a buszra, vagy,
hogy elférjen egy csomagtartóban. Próbáltam nagyobbakat is,
de azok kényelmetlenek és nehezek voltak, amikor jól
megpakoltam őket.

A legújabb szerzeményem a két műanyag újságtartó. Teljesen
meg vagyok velük elégedve. Általában nyolc könyvet,
modulokat, papírokat és a DM paravánt teszem beléjük.
Rendben tudom tartani velük a könyveimet, védi a
könyvborítókat, valamint gyorsan és egyszerűen elő lehet
őket venni a táskából.

Játék közben is fantasztikusak, mert könyvespolcként
használva őket végre megmenekülök a könyv- és papírkupacok
közötti keresgéléstől.

Ma megint beugrok az írószerboltba és veszek még két
újságtartót. Mivel éppen két helyen mesélek egyszerre, két
különböző rendszerben, ez állandó könyvcserét és pakolást
jelent. Inkább külön tartóba teszem a két játékhoz tartozó
cuccokat, így sokkal gyorsabban fel tudok készülni a
mesélésre.

Az újságtartók mellett a táskába kerül a játékmesteri
kapcsos füzet, egy spirál jegyzetfüzet és egy
emlékeztetőfüzet is. A kapcsos füzet egy érdekes eszköz,
majd később részletesen elmesélem.

Most csak annyit, hogy tartalmaz egy halom érdekes cikket és
anyagot, amit évek alatt gyűjtöttem össze, pl. kincsgeneráló
táblázatot, egy névlistát szörnyeknek és NJK-knak, ha
kifogynék az ötletekből, világleírást, karakter-leírásokat,
stb.
Van benne egy műanyag kártyatartó is, amiben a játékosoknak
kiosztható kártyákat tartok.

A jegyzetfüzetet mindenhová magammal viszem, és beleírom az
ötleteket, történeteket, kaland-terveket. Azért használok
spirálfüzetet, mert a fedőlapját hátrahajtva könnyű rá írni,
és ha betelt egy oldal, akkor egyszerűen kitépem és
beleteszem a kapcsos füzetbe. Játék kezdetén mindig tiszta
lapot kezdek, a tetejére felírom a dátumot és a játék
sorszámát, aztán a játék alatt jegyzetelek bele. Ebbe írom
a harci statisztikákat, a kincsek leírását és értékét is.
Így aztán, amikor a játék után megírom a kampánynaplót,
ezekről eszembe jutnak a történtek, szépen idősorrendben.

Az emlékeztetőfüzetbe, kis, műanyag dossziékba gyűjtöm össze
a legfontosabb táblázatok és térképek másolatait, hogy ha
kell, gyorsan elő lehessen szedni őket. Olyasmi ez, mint egy
DM paraván. Azért használom ezt az emlékeztetőt, mert
könnyebb és kezelhetőbb, mint a kapcsos füzet (összehajtva a
farzsebembe teszem, amikor mesélni megyek) és azért
használok benne műanyag dossziékat, hogy egyszerűen meg
tudjam benne cserélni a lapokat, ha szükség van rá, anélkül,
hogy mindig ki kelljen vennem belőle az összest.

A kapcsos füzet, a jegyzetfüzet és az emlékeztető egyes
részeihez speciális könyvjelzőket tettem. Ezek színes,
vékony, öntapadó szalagok, amelyek nem hagynak nyomot, ha
leszeded őket (tehát a legértékesebb szabálykönyvemben is
használhattam őket). Miután beragasztottam a megfelelő
oldalra, a kilógó részre ráírom a megfelelő rész nevét (pl.:
`nevek`, `világtérkép`, `mentődobás táblázat`, stb.)
Akármibe lefogadom, tuti, hogy felére csökkentik a
keresgéléssel töltött időt!

A következő dolog, amit beteszek a táskába, a kártyatartó. A
kártyákat kézi segédletként használom. A kártyákra írom a
karakterek jellemzőit (pl. varázstárgyaikat, kincseiket,
képességeiket, céljaikat, személyiségjegyeiket). Néha NJK-
kat, szörnyeket, speciális események leírását, vagy a
kampányhoz tartozó egyéb információt is feljegyzek rájuk. A
kártyák azért nagyon jók, mert egyszerűen a paravánra, vagy
a kapcsos füzetre lehet őket csíptetni, titokban valamelyik
játékosnak lehet őket adni, vagy el lehet tenni őket a
kártyatartóba, későbbi időkre (könyvjelző használatával
kategorizálni is lehet őket: karakterek, szörnyek, NJK-k,
szerint stb.)

A kártyatartó tetejére teszem a kockatartó dobozt. Több
részre, külön dobozokba osztottam szét a kockákat, egy doboz
állandóan a táskában van (soha az életbe nem felejtem otthon
még egyszer!) Ugyanabba a dobozba teszem a tollakat és
ceruzákat, hátha valamelyik játékosnak szüksége lesz rá.
Fehér radírt használok, mert az nem hagy nyomot. A
számológép egy elemes, túlméretezett darab, mert gyakran
gyertyánál játszunk és a napelemes nem működne. Az egész
készülék nagy, hogy könnyebben meg lehessen találni a
gombokat, valamint azért, hogy olvashatóbb legyen a kijelző
a félhomályban.

Végül, az egész tetejére rápakolok néhány kisebb könyvet
(pl. néha szoktam vinni latin, vagy német szótárat
segítségképpen), filcet, makett-figurákat és persze kaját.

Hű!
Hiszed, vagy sem, még mindig van hely a sportszatyorban.
Most már rád is szükségem van, hogy megtöltsem. Kellene egy
kis doboz, amibe biztonságosan beleférne vagy egy tucat
figura. Azért mondom, hogy biztonságosan, mert amit eddig
használtam, az vagy leverte a festéket róluk, vagy
egyszerűen nem tartotta őket elég szorosan és így egy
oldalra szorultak. Nincs valami ötleted?

Ez az egész egy kicsit túlzásnak tűnhet. Tudom, az én
haverjaim is röhögtek, amikor először megjelentem egy egész
sporttáska cuccal (főleg, mert akkor még hatvan literessel
jártam!). De el sem tudom mondani, milyen kényelmes ennek a
rendszernek a használata. Most már semmit sem felejtek el.
Nem esik az eső a könyveimre, a könyvek nem gyűrődnek és nem
mennek tönkre a hátizsákomban, mint annak idején. Nem
rohangálok körbe-körbe játék előtt azon gondolkodva, hogy
mit is hagyok otthon. Idő közben pedig nagyszerű dolgokat
találtam ki (mint pl. az emlékeztetőfüzet, meg a kártyák),
amik tényleg sokat segítettek a mesélésben.

Ne pazarold hát feleslegesen az időt, használd fel inkább
egy új kaland megírására.