A poszthumán döntés

Címkék

Volt egy területe a magyar scifinek, ahova érdekes módon nagyon kevesen merészkedtek el. Ez pedig a transzhumanizmus. Hogy mennyi ötlet rejlik benne, arra a legjobb szerepjátékos példa a Transhuman Space, az elmúlt évek legjobb scifi rpg-je. Csak az alapkönyvben több tucat scifi regényre elegendő ötletet gyűjtöttek össze. Első pillantásra a Poszthumán döntés rögtön egy lépéssel tovább megy. Szerencsére az első pillantásokkal, végig a regényben, vigyázni kell.

 
Például ott van rögtön a napló-formátum. Fiktív naplókat olvasgatni elég idegesítő tud lenni, de itt rögtön elfelejtjük, hogy naplófájlokkal van dolgunk. Azután persze izgatottan lapozunk össze-vissza, hogy összevessük az olvasás során automatikusan átugrott dátumokat.
 
A történet egy lassú kirajzás utáni emberiséggel ismertet meg minket. A négy ismert, lakható bolygó közül kettőn megvetette a lábát az emberiség, egy harmadikon, a Keiden egy szörnyű vírussal találta szemben magát, a negyediket, a Földet pedig alig tíz éve tették közel lakhatatlanná. És a földi emberiség már elindult a kolóniák felé.
 
A taui kolónia nincs igazán felkészülve a földi menekültek millióinak fogadására, pedig akkor még nem is tudják, mi vár rájuk az érkező csillaghajókban…
 
Hogy mitől működik ez a történet? Attól, hogy természetes. A szerző nem próbál erőltetett magyarázatokkal szolgálni, ő csak egy történetet mesél el. Például megtudjuk, hogy a férfi főszereplő fejében ott egy `Gibson`  - ennyi elég, már értjük miről lehet szó, pedig még csak az sem derül ki, program-e vagy hardver a Gibson. Ugyanez a helyzet a Warwickokkal is, egy szót sem veszteget az író a leírásukra, mindenki el tudja képzelni magának. Ezzel együtt a történetet (a Gibsonhoz hasonlóan) átszövik az utalások – a főhőst sem véletlenül hívják Farkasnak. Ha valami gubancot találunk a történet logikájában, (majdnem) biztosak lehetünk abban, hogy hamarosan kiderül: csak mi voltunk türelmetlenek.
 
Ugyanakkor sem a szöveg, sem a történet nem hibátlan. Egyrészt, habár szinte csak elvétve találunk helyesírási hibát, elütést, a szövegen érződik a túlszerkesztettség: sok mondatnál szembeötlőek az apró változtatások, átírások – már csak azért is, mert a régi változat is benne maradt.
 
A regény választ ad még az olyan, első látásra nem-scifis ötletekre is, mint a telepátia. Igaz, ehhez az intelligens tervezés elméletéhez kell is nyúlnia, no meg hárommillió éves `genetikai leletekhez`.
 
Viszont a K-vírus hatásmechanizmusa egy nagyon súlyos kérdést figyelmen kívül hagy. Azért kell ezt a momentumot kiemelni, mivel a regényben magában is rákérdeznek a szereplők, de választ ők sem kapnak. Habár magának a teljes csillaghajónak a fertőzése is sok kérdőjelet hagy maga után (nem kell, nem érdemes felébreszteni a teljes populációt addig, amíg az első telepesek fel nem építik az alapvető épületeket, a vírusnak viszont ez alatt is hatnia kellett volna), még érdekesebb az ismeretlen eredetű vírus DNS kompatibilitása.
 
Ám izgalommal és érdekességgel így sem marad adós a könyv: a családi dráma mellé kapunk zérógés csatajeleneteket, globális (galaktikus) katasztrófát, Emberiség Felett Álló Entitást, és mindent, ami garantálja, hogy az utolsó oldalig élvezettel olvassuk a kötetet.
 
És ami még erény: a történet egyetlen zárt, befejezett egység. Nem old meg minden felmerülő problémát (sőt!), de ha lesz folytatás, az már szó szerint egy másik világban fog játszódni.
 
Az idei év egyik legjobb magyar nyelvű scifije – nem érdemes kihagyni.
 
Brandon Hackett (Markovics Botond)
A poszthumán döntés
Delta Vision Kft, 2007
ISBN: 978 963 9679 36 8
Ár: 1990 Ft
 
 

Utolsó hozzászólások   [Ugrás a fórumhoz]

    Lepus

    2007-11-27 17:39:34

    blarke: "x-cuse me, a mammut mióta 1+1 m? ezt honnan vetted?"

     

    A Magyar Helyesírási   Szótárból. Ez azt jelenti, hogy a Tudományos Akadémia ajánlása szerinti helyesírás   "mamut".

    Ennek alighanem van valami nyelvészeti, konvencionális oka, amiről meg lehetne   kérdezni egy hozzáértőt.

    (Épp ezért sírtak-ríttak a nyelvművelők, mikor megnyílt a Mammut   bevásárlóközpont, 2 m-mel...)

     

    boobita: "de ha belegondolunk, hogy a magyar nyelvtől egy   teljesen más, nagyon sok szokásban különböző másik nyelvben is létezik e szó, akkor felvetődik a   kérdés, hogy vajon a más anyanyelvűek is hajszálpontosan ugyanazt a tartalmat kapcsolják-e   hozzá"

     

    IGEN.

    Most biztos meglepődtél. Ez valóban nem jellemző, ha köznyelvi szavakról   beszélünk. A "pardon" valóban kicsit mást jelenti magyarul és angolul, az   "omnibusz" szintén mást jelenti magyarul és németül.

    A szaknyelvben viszont nincs ilyen.   Az attól szaknyelv, hogy mindennek pontosan meg van határozva a jelentése. A "szuperegó"   egy magyar, egy német és egy kínai freudi pszichoanalitikusnak is pontosan ugyanazt jelenti.   Hasonlóan a "protokoll" is ugyanazt jelenti, legyen informatikusunk japán, amerikai,   magyar, vagy épp perzsa.

     

    A "transzhumanizmus" szakszó. A futurológia szakszava. Hogy  mi  is az a futurológia? Hát leginkább a filozófia és a tudománytörténet metszetébe helyezhető  terület,  ami a jövővel foglalkozik.

     

    "és náluk, lehet, hogy sokkal elfogadottabbak, mint  Mo-on, ahol  egy nagyon színes, bonyolult nyelv él"

     

    Ezzel impliciten azt állítod, hogy az  angol nyelv nem  színes és bonyolult. Ez egy akkora beképzelt böszmeség, amilyenbe nem szívesen  lépnék bele az  utcán.

    (Ja igen, az "implicit" is ugyanazt jelenti mindenütt, mivel ez a  logika egyik  szakszava.)

     

    "A németek köztudottan sok angol kifejezést átvesznek, és érzésem  szerint ezek a  kifejezések többnyire amolyan divatszavak."

     

    Ugyanezt elmondhatod a  magyarokról  is.

     

    Anna1:

    "Higgadtan és kultúráltan is lehet képviselni egy álláspontot,  akinek igaza van,  az biztosan ?hülyézés? és ?csörgősipkázás? nélkül is ki tudja fejezni magát - ha  mégsem, akkor ne  vitatkozzon a magyar nyelvről."

     

    Van valami, amit nem szeretek.

    Az   álszentséget.

     

    Randal:

    "A celeb és a trendi szavakkal semmi bajom nincs. Van rájuk magyar   megfelelő, de ezeket használják, mert jobban eladhatóvá tesznek egy terméket, plusz az újdonság   varázsával hatnak."

     

    Ja, olyan frissek mint tavaszi szellő az Újpesti szennyvíztisztító   felett.

    A jelenlétükkel nem lehet vitatkozni, de azért dícsérni sem állnék neki őket... Messziről   nem tartoznak egy ligába a visszafogott, tudományos "transzhumanizmussal"...

     

    Ha   antropomorfizálni akarnám a szavakat, a "transzhumanizmus" egy, a háború után Amerikába   szakadt magyar zsidó akadémikus doktor, aki egy kicsit túl sok latin kifejezést használ a   beszédében, és néha szükség van az idegen szavak szótárára és egy latin közmondásgyűjteményre, ha  érteni akarod amit mond.

    A  "trendi" és a "celeb" meg magyar prostituáltak -  elnézést, MODELLEK -, akik fél  évet k***álkodtak - elnézést, HOSTESSként dolgoztak - Londonban, és  máris elfelejtették, hogyan  mondják magyarul azt, hogy "cat" vagy  "dinner".

     

    Javítva: 2007-11-27 18:42:25 - Lepus  által

     

    <b><small><font color=brown>Javítva: 2007-11-27 18:46:41 - Lepus által</font></small></b>



    Chelloveck

    2007-11-27 23:30:39

    Lepus, a mamut (továbbá a kapucsínó, puding, rafinált, silabizál, dzsip, klub, klip, biliárd,  briliáns, flanel, konkurencia és sajnos a barikád) esetében az általad gyanított nyelvészeti,  konvencionális ok egészen egyszerűen az lehet csak, hogy a helyesírás négy alapelve közül e szavakra  a kiejtés elve vonatkozik. (A másik három alapelv ugyebár a szóelemzés, a hagyomány és az  egyszerűsítés elve.) És mivel e szavakat attól függetlenül, hogy abban a nyelvben, ahonnan átvettük  őket, hány msh-val írják, mi eggyel ejtjük, tehát kötelező úgy is írni. 1984-ben döntöttek így az  Akadémia nyelvészei. Hülyén néznek ki, de ha a fenti okfejtést végiggondoljuk, sajnos be kell  látnunk, hogy jogos.

     

    <b><small><font color=brown>Javítva: 2007-11-28 00:32:40 - Chelloveck által</font></small></b>



    Kadmon

    2007-11-28 11:59:34

    A nyelvtanhoz:

    Indult egy nyelvészeti kezdeményezés, miszerint minden legyen nyelvtanilag elfogadott, amit a másik fél megért.

    Igy pl. a "közös lónak túrós a háta", meg a "délután megyek a barátnomnál" is tökéletesen helyes lenne.

    Ha ezt a javaslatot elfogadnák, soha többé nem kellene ilyen nyelvészeti vitákba bonyolódni, igaz, nem biztos, hogy mindenki megértené, hogy miről beszél a másik :)



    Lepus

    2007-11-29 13:53:46

    Kadmon: Bah. Ez a tények demagóg félreértelmezésének magasiskolája, amit most bemutattál.



    Kadmon

    2007-12-01 09:58:11

    Lepus: "tények" helyett én inkább "segítő szándék"-ot vagy "jó szándék"-ot írtam volna, de amúgy  egyetértünk.

    <b><small><font color=brown>Javítva: 2007-12-01 10:59:48 - Kadmon által</font></small></b>




belépés jelentkezz be    

Back to top button