Szerepjáték fejlesztő verseny nevezés: Árnyak a falakon

Címkék
Elöljáróban: a lenti játék az rpg.hu szerepjáték-készítő pályázatán indult, amely eléggé behatárolta az elkészítési időt és a terjedelmet. Az emiatt jelentkező esetleges problémákat tehát kevésbé boncolom, mint ahogy azt egy „rendes” játéknál tenném. Függetlenül az eredmény minőségétől szeretném minden résztvevőnek megköszönni, hogy próbálkozott, remélem, hogy az esetleges negatívumok nem veszik el a kedvet a jövőbeni alkotásoktól.
Nem ismerek túl sok olyan játékot, amiben a központi témát a karakterek elmebajai adják. Ez többnyire kiegészítő elem mondjuk a CoC-ban vagy az Unknown Armiesben – hirtelen csak az Asylum RPG jut eszembe, ahol a környezeti katasztrófa miatt testületileg bekattant emberiséggel való játék a fő szál.
 
Az Árnyak a falon-ban sajnos nem igazán van elkészítve a fő szál. Ugye, elmebajosokkal játszunk. Plusz, ott van az okkult, meg a szekták is. E két alap között mindössze a kapcsolat hiányzik. A dilinyósok szektákba verődnek? Mitől lesz a környezet „különös és veszélyes”? Lehet, hogy nem egyezik az alkotó elképzeléseivel, de akár lehetett volna kezdeni valamit például azzal, hogy a különféle, valóságot rosszul értelmező elmebajok akár saját képükre formálhatják a tényleges valóságot, és így már valamivel megalapozottabb lenne a kapcsolat az okkult felé.
 
Így viszont van egy rakás elmebaj leírása – dicséretes buzgalommal kijegyzetelve, háttéranyagnak máshová tán nem is rossz. Van némi általános eszmefuttatás a titkos társaságokról – bár nem hiszem, hogy jó ötlet ezeket, a vallást, meg az elmebajokat összevonni.
 
Az arcképcsarnok se lenne rossz ötlet, bár egy, a 90-es évek és napjaink között játszódó játéknál kissé idejétmúltak ezek a prominens személyek.
 
A rendszer nagyon lájtos, passzentos lenne egy mini-rpg-hez, de ehhez előbb a világot kellene érdekesebbé tenni, hogy legyen, amit nem zavar a lájtos rendszer.
 
1. A cél egy olyan szerepjáték volt, aminek a rendszere eléggé szabad és egyszerű, bő teret enged magának a szerepjátéknak, de mégis lehet rá támaszkodni, nem fejből kell kitaláljon mindent a mesélő. Emellett szerettem volna egy olyan világot, ahol a hangsúly magán az emberen van, sem idegen fajok, sem istenek, sem mágia, csupán a pőre valóság, amiben az embernek élnie kell. Az őt körülvevő események erőszakosak, és olykor absztraktak, de neki meg kell oldani a válsághelyzetet, mégpedig úgy, hogy végig ember maradjon, különben elveszik.
 
2. Az egyik újdonság talán az, hogy a játék nem zárkózik el a csapaton belüli konfliktusoktól. A karakterek egyike sem normális, és idővel egy kétfrontos háborúra kényszerülnek: ott lebeg a cél a szemük előtt, aminek megoldására egyedül szinte egyáltalán nem képesek, viszont meg kell birkózniuk a többiek jelenlétével, ami sokszor egyáltalán nem könnyű. A másik újdonság pedig ehhez kapcsolódik és az eléggé materialista világszemléletben rejlik: a karakterek fejében egy egészen más világ képe van, tele misztikummal, sötétséggel és fájdalommal, de a valóság minden földhözragadtságával kötelezi őket, és ebben kell élniük. Ez a kettős szemléletmód egy érdekes kihívást jelent a játékosok számára.
 
Nos, a magam részéről csiszolnék egy keveset a koncepción, ami így nagyon leegyszerűsítve kábé annyi, hogy napjainkban játszunk szerencsétleneket. Elég sok problémát látok abban, hogy a karakterek különböző dilik miatt különböző dolgokat látnak ugyanazokban az eseményekben. (elvégre két téveszme nem feltétlen ugyanaz) és ezt ki kell játszani, esetleg külön-külön.
 
Talán érdemes volna nem csak általánosságaiban, hanem a világban konkrétan kidolgozni valami, kifejezetten elmebajosokra kihegyezett (vagy őket összefogó, vagy éppen velük szemben valamilyen okból fellépő) titkos társaságot. Vagy érdemes lenne belefoglalni némi természetfelettit. Vagy valamit, ami a felvázolt alapelemeket valahogyan egységbe fogja – így ugyanis nem igazán látom, mit kezdhetnék vele.
 
Bár lehet, hogy ez csak ízlés dolga.
 
– klikk ide ->https://lfg.hu/iras/File/arnyak

Utolsó hozzászólások   [Ugrás a fórumhoz]

    Vorador

    2007-08-13 15:48:09

    Attila, erre a hétre hány RPG-kritikát tervezel?



    Eye

    2007-08-13 18:05:56

    THE_Eye

    "Mire gondolsz szigorú szabályok alatt? Nem akartam én senkit elijeszteni."

     

    Félreérthetően fogalmaztam ismét. A bekezdőben megfogalmazott direktívákra, meg a tanácsokra céloztam (a szerepjátszás fontossága, a metagaming kerülése, a hangulat megteremtése, fenntartása). Bennem így együtt ez olyan érzést kelt, hogy "hű ez ilyen nagyon komolyan vevős játék" ...

     

    Nem mondom, hogy ez rossz, de lehet, hogy egyszerűen csak szükségtelen.



    THE_Eye

    2007-08-13 19:17:48

    Eye

    Én úgy gondoltam, ha már belefogsz egy ilyenbe, akkor így érdemes. Tehát szerinted nem, mások szerint meg sehogysem. Így jártam ;)



    Glen_Rovan_Asgaard

    2007-08-16 15:22:24

    Nekem így a szabálykönyv olvasása közben az jött le, hogy az írója vagy orvostanhallgató  (elmezavarok szintjei illetve a sebződések leírása) vagy valamilyen "Orvos a családban"  könyv esett a fejére, miközben szerepjáték könyv után kutatott... (=))

    Továbbá személyes véleményem az, hogy ok, legyen egy kis "zümije" a karaktrenek, de azért ne legyen ennyire orvosi eset. Őrülttel szerintem ennyire nem csábító játszani (kivétel természetesen a Vampire). Olvasmányos, meg minden, de ez nekem kissé "túlspecializálódott".

    <b><small><font color=brown>Javítva: 2007-08-16 17:26:29 - Glen Rovan Asgaard által</font></small></b>



    Vorador

    2007-08-22 14:42:58

    Attila, mi ez a nagy csönd? Direkt kínzol minket így a vége fele? ;)




belépés jelentkezz be    

Back to top button