Ki fia a Maffia, avagy hogy néz ki egy bűnszervezeti család 2020-ban

„Viva la Famiglia”

A Múlt
Vitatott tény, hogy honnan származik az olasz maffia, elég sok teória látott napvilágot ezzel kapcsolatban, ám a legelfogadottabb tény az, hogy Szicíliában kell keresni az eredetét, a 13. században. Olaszországban ekkoriban létrehoztak egy társaságot, ami felvette a francia elnyomókkal a harcot, s aminek jelmondatának kezdőbetűi: M.A.F.F.I.A.

A maffia legelőszőr szesztilalom idején erősödött meg, amikor a különféle szeszcsempész bandák, és etnikai csoportok hihetetlen hatalomra, és befolyásra tettek szert. A jelenleg is ismert amerikai maffia a 30-as években született, amikor az „új generáció” tagjai, – akiket elsősorban a pénz motivált – kiütötték a régi vágású, „begyöpösödött” vezetőket, és bűnözőket. Az 1960-as és 70-es években az olasz szervezett bűnözés még erősebbé (országos szindikátussá) vált, ekkorra tehetjük az „Aranykort” is. 1980-ban az amerikai kormány „leporolta” a RICO törvényt (Zsarolással kapcsolatos, és korrupt szervezetek elleni törvény) aminek segítségével sikerült a vezetőket, és a befolyásos tagokat börtönbe juttatni, feltéve, ha sikerült bebizonyítani, hogy, ezeknek az embereknek közük a van a szindikátushoz. Az Aranykor véget ért, jelentős változások zajlottak el, a szindikátus meggyengült, és több részre szakadt szét. (Az irányítására szolgáló bizottság is feloszlott, azóta nem hívták össze)
Az ezredfordulóra már egy újfajta maffia jelent meg, aminek alapja továbbra is a pénzszerzés volt, ám ennek megvalósítására már újabb tevékenységeket vezettek be: tőzsdei csalássorozatok, on-line bűnözés, stb… Mivel a kiberbűnözés a 21. század leggyorsabban terjedő illegális tevékenysége, a bűnszervezeti családok tagjai óriási haszonra tettek szert a különféle számítógépes rendszerek segítségével.

A 2000-2010-es évek hatalmas csapásai mindenre kihatottak, így ezekre a csoportosulásokra is: ám a maffia gátlástalanul túlélő fajta, így nagy sebeket szerezve, de átvészelte ezeket az időszakokat is. Már ekkor voltak olyan vezető személyiségek, akik felismerték, hogy új területek felé kell nyitni a modern technika vívmányai segítségével. Arra is rájöttek, hogy a különféle bűnszervezeti családoknak már nincs meg az a hatalmuk, mint régen, ismét „generációváltozás” történik: az újonnan megjelenő boosterbandákkal nagyon nehezen lehet üzletelni, mivel egyáltalán nincs bennük semmi tisztelet, valamint, sosem tartják magukat semmiféle megállapodáshoz. A törvény, és rend egy csomó kiskaput csukott be, egységesítették, biztossá tették, és drákói szigorral látták el a polgári büntető törvényeket. A kivégzések, a személyiség módosítás, és az úgynevezett „braindance” igencsak megritkította a maffiózók és segítőik létszámát. De nemcsak az Utcán kényszerültek harcra: A megerősödő multinacionális vállalatok is kezdték őket „kiszorítani” az üzleti életből. Az óriáscégek szinte azonnal átvették, vagy egyszerűen megvásárolták a hatalmat. (A multik egyszerűen felvásárolták a maffia kezében lévő kis cégek részvényeit, de az sem volt egyedi eset, hogy egy gyors rajtaütéssel a cégek katonai egységei megsemmisítő csapást mértek a bűnözői csoportra, ha az nem akarta beadni a derekát.) Voltak olyan bűnbandák is, amit egyszerűen „lefejeztek”, vagyis kiirtották a vezetőit, majd pedig saját emberüket ültették be azok helyére.
Viszont kár lenne temetni a maffiát. Igaz, hogy a történelemben előforduló természeti, és társadalmi katasztrófák, a politikai elit, az újonnan érkezett boosterbandák, a multinacionális vállalatok, és a kormányok hatalmas nyomást gyakoroltak rá, és tiszavirág pályafutású tagjaira, a szervezet mégis túlélt. Átalakult, alkalmazkodott az új játékszabályokhoz, és a korszerű technikai vívmányok segítségével, („na meg persze a jó öreg „eurodollár papával„) igyekszik fennmaradni.

Jelen a Sötét Jövőben
A 2020-as évek szervezett bűnözői családjai már nem egyeznek meg a 60-as, 70-es évekbeli megfelelőikkel. Az ezredforduló után a vezetők felismerték, hogy túlélni csak a multinacionális cégek segítségével tudnak (valamint korlátlan lehetőségeket láttak ezekben a nagyvállalatokban), ezért felajánlották szolgálataikat a piszkos munka elvégzésére. (Mint testőrök, végrehajtók, bérgyilkosok) Viszont csak addig voltak lojálisak, amíg pénzt kaptak, sok pénzt. Ha esetleg meg a cégen belüli hatalomjátékban vettek részt, az mellé tették le a szavazatukat, aki a legtöbbet fizette. Nagyritkán előfordult, hogy maguk a bérencek kaparították meg az irányítást, és hasítottak ki egy szeletet a cég tortájából, hogy a törvényesség alatt folytathassák piszkos üzelmeiket.
Akárhogy is, a bűnszervezeti családok kapcsolatban állnak a multinacionális vállalatokkal: a befolyásos cégesek vagy titkos támogatóként vannak jelen a család mindennapjaiban, vagy pedig irányítják azt. (Vannak olyan céges vezetők, akik saját konspirációs hatalomjátékukban használják a maffiát végrehajtóként, vagy testőrként. Olyanok is előfordulnak, akik egy megbízható emberüket ültették a misztikus „keresztapa” székbe, így tudják a bűnszövetkezetet irányítani, vagy pedig maguk foglalták el a vezetői pozíciót.)

Az Utcát a különféle boosterbandák vonják uralmuk alá, akik nem félnek semmitől, és senkitől, így az olyan alapvető bevételi források: mint pl: a zsarolás, a védelmi pénzek szedése, az uzsoráskodás, a csempészet, a prostitúció, a hamisítás, a kábítószer kereskedelem, a lopás, a gyilkolás már nem hoz annyit, mint régebben. Viszont a fehérgalléros bűnözés, mint pl. a tőzsdei, építőipari, és adó csalás, a kiberbűnözés, valamit a szerencsejáték némely üzletágai nehezen elérhető ezen csoportoknak, mert nem abban a társadalomban mozognak. A bűnszervezeti családok ezért inkább ezekre a területekre próbálnak minél jobban behatolni, hogy profitot szerezzenek, de azért még most is vannak érdekeltségeik az Utcán. Ahogy a „céges öltönykék” használják ki őket, úgy ők is kihasználják azokat a boostereket, akik hajlandóak velük dolgozni. A nagyobb kaliberű vezetők felismerték, hogy a környékbeli vagányokból megfelelő neveléssel elsőrangú katonát lehet képezni. Mivel nincs sok pénz, az ujjoncokat kiképzik, majd pedig próbaidőt adnak nekik. Ha ezt az időt túlélik, az ígéretesebbek cyberware-t kapnak, és beállhatnak dolgozni a bűnszervezetekbe. Természetesen, ezek a boosterek (vagy boosterbandák) szeme előtt is a pénz, és a hatalom lebeg, ezért mindent elvállalnak, hogy feljebb jussanak a ranglétrán: a hulla eltüntetésétől kezdve a bérgyilkosságokig bezárólag.

A 2020-as évek maffiájának világa mocskos, alantas, és korrupt. A belső harcokról, az egymással való hadakozásokról, ahol a győztes feljebb emelkedik a ranglétrán, a vesztes meg örökre eltűnik, a hatalom érdekében egymásnak állított csapdákról már nem is beszélve.
Ahogy az egyikük mondta: „Minden áldott nap van valaki, aki meg akar szabadulni tőled, mert a helyedre pályázik. Ezért a nap 24 órájában állandóan ugrásra készen kell állnod. Minden átkozott nap egy harc azért, hogy megtartsd a pozíciódat, és a hatalmadat.” Mindenesetre azok, akik egy bűnszervezeti család tagjai, nem élnek nyomorúságos körülmények között, sőt, némelyek akár egy másik társadalmi réteg tagjaivá válhatnak, ha kitartóak, és sok pénzt keresnek. Ebben hasonlítanak a 20. századi megfelelőikhez: mivel nem fizetést kapnak a főnököktől, csak lehetőséget, hogy pénzt keressenek. Hogy mennyit, az csak rajtuk múlik. A haszon egy jelentős részét viszont tovább kell adniuk a feljebbvalóiknak. A maffia sok tekintetben hasonlít egy franchise – rendszerű kereskedelmi szövetséghez, amelyben a főnökök a haszon egy bizonyos százalékáért védelmet nyújtanak. A tagok viszont megállapodnak abban, hogy nem firtatják, hogy a másik hogyan keresi a pénzt, és nem lépnek be a másik üzletébe. Megállapodnak abban is, hogy ha „külső” veszély lépne fel, összefognak, és közösen lépnek fel ellene.
Az viszont már más kérdés, hogy ezeket nem igazán tartják be, ha érdekük úgy kívánja.

A bűnszervezeti család felépítése, és jellemzői.
Létezik egy olyan teória, hogy aki egy bűnszervezeti családnak akar a tagja lenni, egy professzionálisan véghezvitt gyilkosságot kell végrehajtania a főnők akarata szerint. A régmúltban (az 1960-as évektől kezdve) a „felvételiző” tagokat min. egy már befutott családtagnak kellett ajánlania. Ezen kívül fontos volt, hogy felmenői között csak olasz származásúak legyenek. (Ez az idő során annyira módosult, hogy elég volt, ha csak anyai ágon olasz az illető) Ha megfelelt, akkor „ünnepélyes” keretek közt befogatták a családba (rítusok által)

A 2020-as években a maffia már nem ennyire válogatós: mivel a pénz a motiváció, a bűnszervezetek azokat próbálják megnyerni maguknak, akik rengeteg pénzt keresnek nekik. Az nem számít, hogy nem olasz származású az illető, sőt, a beavatási rítusokat is hanyagolják az utóbbi időben. De nemcsak így lehet egy családba bekerülni: a főnökök nagylelkűek, és mindig hajlandóak eladni tagságot: Ez azt jelenti, hogy 7000 – 10000 EB-ért cserébe hajlandóak az illetőt a szárnyaik alá venni. Ettől függetlenül a jelentkezőt egy befutott tagnak kell bemutatnia a főnőknek, hogy az felfigyeljen rá.

Ha az illető már családtag lesz (vagyis befutott ember), akkor közkatona válik belőle, ez a legalacsonyabb rang a családon belül. Ők már a bűnszervezeti család védelmét élvezik, cserébe viszont pénzt kell keresniük. Ők a kapocs a család, és az utca között. Ők tárgyalnak a boosterekkel, a rendőrökkel, a céges lóti-futi fiukkal. Az ő feladatuk a védelmi pénzek beszedése, az uzsorakölcsönök felügyelése, a sérelmek esetleges megtorlása. Ha tőzsdei vagy banki csalásról van szó, ők veszik fel a kapcsolatot a megfelelő emberekkel. A kiberbűnözésben is otthon vannak, nem egy tagjuk profi consolcowboy, aki úgy ismeri a Hálózatot, mint a tenyerét. Soraik között nemcsak izomagyú volt cégkatonák, és behajtók vannak, ugyanúgy megtalálhatóak korrupt cégesek, mint utcai médiák és orvosok, volt rendőri alkalmazottak vagy ezermester technikusok. A boosterek pedig kétszer is meggondolják, hogy beléjük kössenek, hisz egy bűnszervezet áll mögöttük. Az már viszont más kérdés, hogy az árulás, és a hatalomért való egymáson átgázolás sem ismeretlen a számukra. A régi maffiában még élt az „omerta”, avagy a férfiasság esküje, amely értelmében a tagok soha nem beszéltek a szervezet ügyeiről. Ugyanígy hallgattak az ellenségeikről is, még akkor is, ha hosszú börtönbüntetés, vagy halál várt rájuk. A 2020-as években a maffiózókat még az omerta (amit manapság figyelmen kívül hagynak) sem akadályozza meg abban, hogy a vetélytársaiktól megszabaduljanak, mégpedig oly módon, hogy információkat osztanak meg a rendőrséggel, a cégekkel, vagy pedig egy rivális bandával. A „Becsületes férfi” titulus gyakorlatilag kipusztult a maffiából.

A közkatona felett a kapitány (olasz nevén a capo, vagy caporegime) áll, aki összehangolja azok tevékenységét. Egy kapitány alá változó számú katona van beosztva: lehet három, tíz, vagy akár több is, attól függően, hogy a vezetőnek mekkora hatalma van felettük. Egy capo már nagyobb hatalommal rendelkezik, mint az alatta lévő tagok. Ők már nagyban üzletelnek, kitervelik, és irányítják a különféle bűncselekményeket, befolyásos céges vezetőkkel tárgyalnak, vagy pedig irányítják a különféle támadásokat más bandák ellen. A hatalmuk, és a befolyásuk is nagyobb, van, akinek hatalma már meghaladja a főnökét is. Viszont pénzt keresnek ők is, sok pénzt, aminek tetemes részét kénytelenek továbbadni a felettük állónak. Egy kapitány csak a nagyfőnöknek tartoznak elszámolással. Ez persze azért nem teljesen van így, mivel a nagyfőnök addig nem kérdez semmit, amíg meg nem kapja a saját részét az üzletekből. Viszont, ha nem figyel oda az embereire, akkor arra igen könnyen rajtaveszthet. Egy vezetőnek keményen kézben kell tartania a kapitányait, és nem szabad elkényeztetnie őket, nehogy azok megerősödjenek, és ellene forduljanak. Viszont a szervezet erejét éppen azok adják, akik a ranglétra alsó fokán állnak, őket meg a kapitányok irányítják. A kapitányok is állandó versengésben állnak egymással, hisz mindegyikük nagyobb szeletet akar a hatalmi tortából. Ennek érdekében igyekeznek minél több üzlettársra, barátra szert tenni az üzleti életben éppúgy, mint az utcai csoportosulásokban.

A szervezet élén a nagyfőnök, a csúcsgóré áll, vagy, ahogy az olaszok mondják, a Capo di tutti capi, a főnökök főnöke. Régen arra a vezetőre alkalmazták ezt a kifejezést, aki a kezében tartotta az egész szindikátust. Manapság (2020-ban) viszont a legtöbb bűnszervezeti vezetőre rásütik ez a jelzőt, mivel Ő az első a kapitányok között. A bűnszervezeti szindikátusnak nincs egyetlen egy főnöke, mivel a maffia túlságosan szerteágazó, túl kapzsi és mocskos titkokkal van tele, hogy azt egyetlen ember tartsa a kezében.(Meg hát, az országos szindikátus is több darabra esett szét) A Don címet nemigen használják, mivel már nem övezi őket akkora tisztelet, mint annak előtte. A tiszteletet különben is – minden duma ellenére – leginkább a leadott pénzösszegekben mérik. A főnök az, aki rajta tartja a kezét az egész családi vállalkozáson (már, ha rajta tudja tartani egyáltalán), ő adja ki a döntő utasításokat, és Ő az, aki kezdőtőkével látja el a család többi tagját, ha azok valamilyen alvilági vállalkozásban akarnak részt venni. A legtöbb bűnszervezet főnökét megrészegíti a hatalom, aminek következtében annyira kapzsivá válnak, hogy szinte mindenkit az áldozatuknak tekintenek: a maffiafőnök saját pénzéből finanszírozza a legtöbb akciót, mégpedig oly módon, hogy a pénzt heti 5%-os kamatra kölcsönadja a capoknak. Ebben számára nincs semmi kockázat, mivel az alatta lévők teljes felelőséggel tartoznak neki, és nincs kegyelem, ha a pénz időközben eltűnik. Azt minden esetben vissza kell fizetni, még akkor is, ha a vállalkozás nem hoz semmit. A kapitányok ezt a pénzt tovább kölcsönzik a katonáiknak heti 8-10% kamatra, akik ugyanezt továbbadják az alattuk lévőknek, vagy az ügyfeleknek, miközben a kamatra rátesznek még 5%-ot. Ha a család tagjai hatalmas üzletet csinálnak, a főnök elvárja, hogy Ő is részesüljön a haszonból. Teszi ezt azért, amiért védelmet teremt a bűnszervezetnek, azért, hogy ebből a pénzből befolyást vásároljon a bűnszervezet részére (igazából viszont saját magának) Innen látszik, hogy a maffia vezetője kizsákmányolja a kapitányait, akik kizsákmányolják a katonákat, míg a katonák a maffiáknak dolgozó, beavatásra várókat zsákmányolják ki. Ahogy az egyik közismert maffiózó említette: „Ez az egész olyan, mint egy hatalmas piramis, ahol a pénz felfelé, a gyomorkavaró trutymó meg lefelé folyik.”

A 20. századi maffiában volt egy rang, amint manapság már nemigen használnak, (mivel átalakult) ez pedig a consigliere. A consigliere egy tanácsadó, akinek az volt a feladata, hogy felülvizsgálta a család bűnöző tevékenységét, és ellenőrizte, hogy a főnök által kiadott utasításokat végrehajtják-e. Ez mellett még döntőbíróként szerepelt a családon belüli vitás ügyekben. A 2020-as évekre ez a státusz megszűnt, vagy legalábbis átalakult: a consiglierek valójában nem mertek ellentmondani a főnök, vagy más vezető utasításának. Ha ellentmondtak volna, könnyen a föld alá kerülhettek. Másrészt viszont a főnökök igyekeztek saját híveiket juttatni ezekbe a pozíciókba, aminek az lett a következménye, hogy a consigliere tanácsossá, a főnök jobb kezévé lépett elő. Így egyfajta alvezéri pozícióba került.
A maffia tagjai több szokásukat magukkal vitték a 21. századba: Ilyen a költekezés szabálya, ami előírja, hogy a beavatottaknak nagy költekezőknek kell lenniük. Mindegyikük kedveli az elegáns, feltűnő ruhákat, a feltűnő életvitelt, ami azt mutatja, hogy ők befutott emberek. Persze valójában lehet, hogy koldusok, de mindent ingyen akarnak. Tegyük fel: a főnök, néhány kapitány a katonák, és az alattuk lévő kapcsolatban állók részt vesznek valamiféle vacsorán. Ilyenkor mindig azoknak kell a számlát kifizetni, aki a legalacsonyabb rangban van. Nem tudni, hogy miért, ez az úgynevezett szokásuk. Ezen kívül ápolnak még egy régi hagyományt: aki bármilyen módon elárulja a szervezet titkait, arra azonnali halál vár. A bűnözők általában azzal is végeznek, aki hosszabb ideig a rendőrség vendégszeretetét élvezi, mivel a törvény őreinek több hatásos módszerük van, amivel szóra tudják bírni az áldozataikat. Hiába hangoztatja az illető a többieknek, hogy nem mondott semmit, nem lehet megengedni a hibát, és a bűnözők nem akarják vállalni a kockázatot, ezért igen gyorsan pontot szoktak tenni az ügy végére.
Most pedig lássunk egy bűnszervezeti családot a gyakorlatban.

A Capuletto Család
Besorolás: Szervezett bűnözői csoport
Nemzetiség: változó, több etnikumot foglal magába
Taglétszám: 167 fő befutott ember, és 600 úgynevezett kapcsolatban álló. (Becsült adat)
Működési terület: Night City – Westbrook és Heywood, New Grayande valamint Pacifica egyes területei.
Vezető: Giuseppe Mossario „Mo-Mo Joe”
Ismertetőjel: Régebben mindegyik tag olasz stílusban készített kicsi karimájú capuletto kalapot viselt. A 2020-as években ez már nem jellemző a bandatagokra.
Bandatevékenység: Fehérgalléros bűnözés – Tőzsdeipari csalás, adócsalás, kiberbűnözés a Hálózaton, zsarolás, pénzmosás, cyberware és élelmiszer kereskedelem Utcai tevékenység: házi pornózás, orvgazdaság, uzsoráskodás, tiltott arénaviadalok szervezése.

A Capuletto család egyike azon bűnszervezeteknek, akik már a kezdetek kezdetén jelen voltak Night City-ben. Amikor a multinacionális vállalatok átvették a város felett az irányítást, a Családot „lefejezték”, ám az, néhány vakmerő, és gátlástalan katonának hála feltámadt holtából, és a hamvaiból felépülve ismét megkezdte csápjainak kiterjesztését az üzleti élet, és az alvilág felé.

A szervezetet egy híres bűnözőcsalád – a Genovese – néhány olyan tagja alapította, akiknek el kellett menekülniük New York-ból, mikor kezdett forróvá válni alattuk a talaj: 1997-ben főnöküket Tokás Gigantet bebörtönözték, híveire pedig szintén börtön, vagy halál várt, aminek ígéretét a rendőrök, és a Tokás ellenségei elég hamar be is váltottak. A banda első vezére Robert Gattuso volt, aki akkoriban egy másodrangú katonának számított a Genovese Családban. Kezdetben utcai rablásokkal és fekete izommunkákkal foglalkoztak, míg Gattuso felismerte, hogy a fehérgalléros bűnözés sokkal jövedelmezőbb más pénzkereseti ágaknál. Összefogva másokkal jól menő vállalkozást hozott létre, ami csalással, on-line bűnözéssel, és úgynevezett izommelókkal kezdett el foglalkozni. Gattuso szívélyes barátságba került Robert Night-tal is. 2005-re már bűnszervezeti családként tartják számon a várost övező kaotikus helyzetben. A Capulettok együttműködtek más csoportosulásokkal, és a booster bandák elődjeivel is, aminek eredményeként gazdagok lettek, ám sok ellenséget is szereztek maguknak. A hatalom irigységet szült, így néhányan az üzlettársai közül megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmat: véres háború kezdődött a két fél között, amit a 2009-es céges hatalomátvétel vetett véget, lefejezve, és meggyengítve mindkét harcoló felet. (Gattusot is céges bérszólók ölték meg orvul.) Amikor a cégek hatalmat szereztek a város vezetése felett, a nem legális akcióik végrehajtására az alvilágból toboroztak megbízható embereket. Ekkor került közeli kapcsolatba Edward Tannenberg, egy Biotechnica alkalmazásában álló céges, és Benjamin Signore, a Capuletto Család egyik életben maradt tagja. Signore felajánlotta szolgálatait a Biotechnek, aminek eredményeként több céges piszkos munkát is elvégzett. Fizetségként viszont nemcsak pénzt, hanem élőállatot, vagy pedig eredeti húsételt kért, amit nagy haszonnal tovább is adott a feketepiacon. Ebből az következett, hogy nagy vagyonra, és befolyásra tett szert: összeszedve a Család megmaradt tagjait, az egyik legerősebb csempészbandájává lépett elő, aki élőállattal, vagy húsétellel foglalkozott. Sőt, Tannenberg segítségével még a legális üzletbe is bekerült: több maffiózóval együtt megalapították a WestFood Élelmiszerszállító Céget, ami kizárólag csak a Biotechnica számára vállal szállítást (egyfajta alvállalkozóként). Így az élelmiszer csempészet már könnyen elérhetővé vált. Ám Benny Signore ennél többet akart, be akart szállni a céges játékokba, ami igen kellemetlen lett volna azoknak, akik felhasználták őt piszkos ügyeik lebonyolítására: 2013-ban Signore 3 társával ismeretlen támadók martalékává vált, amikor épp egy csempészett élelmiszert akart átvenni az egyik külvárosi telepen. A támadók Arasakás szólók voltak, akiket a Biotechnica bérelt fel. A hatalom ezután James „Don” DiMeo-ra szállt, aki ugyanott akarta folytatni, ahol az elődje abbahagyta. Ez hiba volt, végzetes hiba. Ezen kívül még egy rossz tulajdonsága is a vesztét okozta: a kapzsisága, ami miatt még saját emberei is gyűlölték, és a háta mögött szervezkedni kezdtek ellene. Végül DiMeo-nak szembe kellett néznie a belső lázadásokkal, amiket nem is tudott leverni: holtestének darabjai állítólag egy szervbank készletét gazdagította. Mivel a Biotechnek szüksége volt a bűnözőcsalád fuvarosaira, ezért annak vezetését egy volt alkalmazottúknak: Andy Bustersnek adták át. Ő viszont kívülálló volt, akit sosem fogadtak be igazán, de hát egy bűnözőcsaládot sosem a szeretet, hanem a pénz iránti vágy hajt előre. Vezetése alatt viszont a bűnözőcsalád megerősítette kapcsolatait a cégvilággal, hisz a Biotechnica sok munkát adott nekik. (Az óriáscég egyfajta magán bandájának is nevezhetnénk) Busters olyannyira jól végezte a dolgát, hogy lassan már szálka volt a cégesek szemében, aki hátráltatja őket. Hatékonyan megoldották a problémát: a Capuletto katonák pedig szinte önként vállalkoztak arra, hogy főnöküket eltegyék az útból. Így a vezetés, egy dörzsölt maffiózóra: Nicolas Morrinora szállt (Aki nyakig benne volt az előző főnök elleni összeesküvésben). Nick Morrino törzsgyökeres maffiatag volt: már apja, és nagybátyja is benne volt a szervezett bűnözésben, állítólag mindketten a Genovese Család berkeibe tartoztak. Nick Morrino, DiMeo „uralkodása” alatt csupán egy egyszerű közkatona volt, Busters idején viszont már saját csapatot vezetett. Irányítása alatt újjászervezte a bűnszervezeti családot, és megpróbálta részben függetleníteni magát a Multicégtől. A malmára hajtotta a vizet, hogy Tannenberg alulmaradt a hatalomért folyó, intrikákban gazdag küzdelemben, és hosszú ideig ki is vonták a forgalomból. Ezután a Capuletto Család visszatért a jó öreg pénzkereseti lehetőségekhez: uzsoráskodás, házi pornózás, betöréses rablás, szerencsejáték. Ám az Utca már foglalt volt, és a boosterbandák nem igazán akarták átadni jól menő vállalkozásaikat. Valamennyit viszont mégis sikerült tőlük megszerezni, sőt, megtartani is. 2016-ban viszont a Biotech ismét akcióba lépett: és egy hozzájuk hű capot, Giuseppe Mosseriot emelte a főnöki székbe, aki tudta: hatalmát csak akkor szilárdíthatja meg Night City alvilágában, ha a céges pártfogók állnak a háta mögött. Mo-Mo Joe több vállalatnak ajánlotta fel szolgálatait: ebben az időben a Család több consolcowboyt fedezett fel, és emelt ki a mocsokból, akiket jó pénzért adott bérbe különféle multiknak a III. Cégháború idején. Közben persze saját családjára is gondolt: bevételének egy bizonyos részét szétosztotta kapitányai között, megvásárolva ezzel hűségüket.

2020-ban a kb. 167 fővel rendelkező Capuletto Család az egyik legjobb bűnszervezet Night Cityben, céges háttérrel, és nagyszámú erőforrásokkal. Mosserio irányítása alatt újrakezdték az élőállat, és az eredeti húsételek csempészetét biotechnikás cégesek segítségével. Továbbra is foglalkoznak consolcowboyok kiképzésével, és bérbeadásával különféle vállalatok, és magánszemélyek számára. Hogy megvédjék magukat a boosterbandáktól, létrehoztak néhány militech-es céges segítségével egy őrző – védő céget, az S-Force Security-t, ami a Család egyik fedőszerve. Ezt pénzmosásra használják, de jó néhány maffiakatona is a berkeibe tartozik. Nevezhetjük egyfajta végrehajtó szárnynak is. Ezen kívül a bűnszervezeti család érdekelt a vérre menő ketrecviadalok szervezésében, és lebonyolításában is, ami mostanság exkluzív szórakozásnak számít az újgazdagok közt. Ebben jó pár utcai fixer, és boosterbanda partner, de nemcsak a szervezésben: több futamon indítanak ketrecharcost a saját színeikben. A Capuletto Család olyan tipikus bűnszervezet, ami a cégvilágban próbálja megvetni a lábát, több – kevesebb sikerrel. A cégvilágban háború dúl, amiben tőzsdecápák küzdenek egymás ellen. A maffia pedig – álljon akármelyik oldalon– mindig a lehető legtöbb pénzt próbálja meg leszakítani magának. Hisz a piszkos melót valakinek mindig el kell végezni…

A Capuletto Maffiacsalád fontosabb tagjai, és kapcsolatai.
– Giuseppe Mossario „Mo-Mo Joe”: A bűnszervezet vaskezű vezetője, a céges üzletemberek üzlettársa. Érdekelt a WestFood Élelmiszerszállító cég irányításában, ami a Biotechnica egyik alvállalata, és beszállítója.

– Gerald Patrogetta „Gery”. Mo-Mo Joe helyettese, consigliere. Szintén érdekelt a WestFood élelmiszerszállító cég irányításában. Hasznos tanácsokkal látja el Mossariot, cserébe nagyobb százalékot kap a bevételből. Hasznos kapcsolatokkal rendelkezik a cégvilágban.

– Louis „Hammer” Garnano: A Család veszett hírű capoja. Az Utcán uzsoraügyleteiről híres, de a ketrecviadalok szervezésében is kiveszi a részét. A maffia általában biztosítja a viadal helyét, továbbá garantálja a biztonságot is: Biztosítja a kidobó személyzetet, ill. elintézi, hogy a környék bikái máshol őrjöngjenek aznap éjjel. (lefizeti őket) Ugyanígy az irányítása alá próbálja vonni a rendőröket is, akik a környéken járőröznek. Nevét onnan kapta, hogy cyberkarjának kézfeje kalapácskéz, amivel előszeretettel töri péppé áldozatai kézfejét, ha azok nem fizetnek.

– Angelina DeSfrosa: Timothy Manatti felesége, aki átvette férje üzletét, miután a férfit megölette egy boosterbanda fixere. Miután bosszút állt Manatti gyilkosain, capoi rangot harcolt ki magának: Oroszlánrésze volt az S – Force Sec. megalapításában, és a Militeches kapcsolat kiépítésében. Mindkét gyermeke szintén a bűnszervezeti családot erősíti.

– Ralph Bonventre: A Capuletto család legkésőbb kinevezett capoja, aki igencsak érdekelt a kiberbűnözésben. Több consolcowboyt, és technikust foglalkoztat, de egész jó kapcsolatokat ápol a cégvilággal is. Viszont csak ezért van még életben: furcsa viselkedése, és nagy szája miatt szinte senki nem kedveli.

– Paolo Ferry” Ferrigno: Louis Hammer jobb keze. Sokáig a Vérvörös Sakálok boosterbanda alapítója volt, amely bandának tagjai szorosan együttműködnek a maffiával. Gátlástalan természetével, valamint azzal, hogy minden alantas munkát elvállalt, felkeltette Hammer érdeklődését, aki maga mellé vette a lázadó punkot. Ez után Ferry jobb lehetőségeket kapott, hogy nagyobb pénzt keressen, aminek az lett az eredménye, hogy a Család befogadta, beavatott ember vált belőle. Példája azóta ott lebeg jó pár booster szeme előtt, akik szintén be akarnak jutni.

– Dr. Charles McLasky, aka. Zugdoki: „Az alvilág doktora” Utcai orvos egy utcai tüstént klinikán, az egyik legjobb a szakmájában. Jó viszonyban van több „családtaggal”, akiknek szükségük van a megbízható orvos szakmai tudására: a komolyabb sérülések titkolt ellátására, és kezelésére, valamint a cyberware beültetések lebonyolítására használják. A Capuletto Család biztosítja számára a védelmet, ill. szabad teret biztosít a nyugodt praktizáláshoz. Zugdoki cserébe a nap 24 órájában a rendelkezésükre áll.

– Mark LaTempa: LaTempa sokáig a Militech Arms szolgálatában állt, mint céges bérkatona, aki több hadszínteret is megjárt. Amikor a háború véget ért, a cég már nem tudta alkalmazni, ezért leszerelték (és eltávolították a harci cyberware-it, amiket használt). Ezután Night City-be került, ahol nem tudott, és nem is akart beilleszkedni a társadalomba. Harci tudását az alvilágban kezdte el kamatoztatni: végrehajtóként kezdett el dolgozni különböző bűnözőknek. Nemsokára kapcsolatba került a Capuletto Maffiával: egyre több behajtást, vagy gyilkosságot vállalt el a számukra. Persze meg is kérte az árát, és a pénz segítségével sikerült beszereznie, és beültetnie azokat a cyberware felszereléseket, amiket cégkatonaként használt. LaTempa felismerte, hogy a városi betondzsungelben csak úgy tud túlélni, és megerősödni, ha valamilyen csoporthoz tartozik, ezért „felvetette” magát a családtagok közé (Ismerték már, mert mindig elsőrangú munkát végzett, valamit kifizette az akkori főnöknek, Nick Morrinonak a 10000 EB-s belépési díjat.) Azóta elsőrangú katonája a Capuletto bűnszervezetnek, aki a végrehajtásban érdekelt. Nagy előnye még, hogy tartja a kapcsolatot a hozzá hasonló volt cégkatonákkal, akiknek mindig tud valamilyen munkát adni. Ha szükséges, rövid időn belül ütőképes hadsereget tud összetoborozni.

– Cyberbringa: Menő consolcowboy, aki a pénzért és a maffia védelméért cserébe bármit leszed a Hálózatról. Nevezhetjük a bűnszervezet magán bitzsokéjának is, mivel megbízásokat nem is fogad el, csak a család embereinek dolgozik. A feladatokat Bonventre közreműködésével kapja. Ha esetleg egy feladat meghaladja a képességeit, felbérel még más, megbízható consolcowboyokat, akikkel együttes erővel lát a munka elvégzéséhez.

– Miachel Barret „Mickey” .Mikey valamikor rendőr volt Night City-ben, ám egy korrupciós botrány miatt rövid időre börtönbe került, az állásából pedig azonnal kirúgták. Amikor kiszabadult a kaptárból, magánnyomozónak állt, mert úgy gondolta, hogy ez kifizetődőbb munka lesz, mint a bűnözés. Félig-meddig igaza is lett: Jelenleg egy kisstílű magánnyomozó, aki szeret gyakran a pohár fenekére nézni, és ez meg is látszik rajta: ráncos arc, karikás szemek, sörhas, alkoholtól bűzös lehelet, stb. Másik nagy szenvedélye a szerencsejáték, imád fogadni, szinte mindegyik alvilági ketrecviadalon megtalálható. Ezt a két bűnös szenvedélyét igyekszik kihasználni a Capuletto bűnszövetkezet: Viszonylag alacsony kamatra adnak neki kölcsönt, amit Ő a szerencsejátékban próbál megforgatni, sikertelenül. A család tagjai direkt rossz tippeket adnak neki, hogy eladóztassák. Fizetségként nem mindig pénzt kérnek: valamilyen utcai melóval szokták megbízni: pl: figyelnie, vagy követnie kell egy személyt éjjel-nappal, vagy meg kell találnia valakit, aki el akar rejtőzni a maffia szeme elől. Előfordul, hogy jó tippeket adnak neki, és hagyják nyerni, de csak azért, hogy ezáltal felélesszék mohóságát, arra bíztatva, hogy még több kölcsönt vegyen fel a további nagy nyeremények érdekében.

– Jeff Stavrosky: Gyalogzsaru osztagparancsnok a heaven&hell-i rendőrségen, a velejéig romlott, pénzért minden olyan rendőrségi információt kiad, amihez hozzá tud férni. Már régóta gyümölcsöző üzleti kapcsolatot tart fent Louis „Hammer” Garnanoval, és jó néhány „családtaggal”. Mostanság be akar szállni a szintetikus kábítószer kereskedelembe, ezért kapóra jön neki a maffiakapcsolat: a cuccot a rendőrségi raktárakból szerezné meg (a lefoglalt kábítószerről van szó), és adná tovább az alvilágnak, természetesen a bevétel bizonyos százalékáért. De nemcsak erre használják őt fel: A Capuletto bűnszervezeti család gyakran az ellenségeit öleti meg vele, és csapatával. Ezt úgy készíti elő, hogy elmondja Stavroskynak, hogy a likvidálni kívánt tag (vagy tagok) hol tartózkodik. Ezután Stavrosky, és az osztaga megrohamozza az illető rejtekhelyét, és törvény adta joguknál fogva megtisztítják az utcát egy újabb veszélyes bűnözőtől. Ezzel mindkét fél jól jár: A maffia megszabadult egy ellenfelétől, Stavrosky pedig ezzel a „diadalával” pedig jó pontokat szerezhet a rendőrségen.

– Clive Owen Smith: Szabadúszó riporter, aki jóban van a DeSfrosakkal, és más maffiózókkal. Pénzért cserébe információval tud szolgálni, mivel jó kapcsolatokkal rendelkezik a belvárosi hírcsatornáknál. Zsarolásoknál is közre szokott működni, mivel ő az egyike azoknak, akik mindig találnak valamilyen sötét titkot a megzsarolni kívánt ember múltjában. Az oknyomozó riporterek kukabúvárja Ő, szinte mindig dolgozik valamin. Gyakran előfordul, hogy elkíséri a bűnszervezeti családtagokat, vagy az azokkal kapcsolatban állókat néhány akciójukban, amiket aztán itt-ott kiszínezve megír, és álnév alatt megjelentet néhány médiumban (Természetesen a történeteiben nem használ valódi neveket.)

– Bölömbika Huttas: Hajdanán az Ezüsttollas Sólymok büszke nomád harcosa volt, aki a többedmagával járta a kiszuperált motorjaikon a városok között elterülő senkiföldjét, ám később a prostituáltak, és a könnyű drogok miatt otthagyta a nomádfalkáját, és a Capuletto család szolgálatába szegődött. Gyakorlatilag az alvilág bérelhető katonája ő, pénzért mindenre hajlandó, és az ellen sincs kifogása, ha valamilyen szintetikus droggal, vagy egyéb csempészáruval fizetik meg a szolgálatait. Gyakorlatilag bármelyik maffiatag igénybe veheti, ha testőrre van szüksége, vagy szeretné, ha valamilyen keménylegény beverné néhány booster képét.