Frank Schatzig: A raj

Címkék

Örömteli érzés egy olyan könyvről írni, ami kiemelkedik a tucatscifik tengeréből. Öröm látni, hogy vannak még olyan tudományos írók, akik nemcsak hogy ismerik és megértik a minket körülvevő világot, hanem mindezt lebilincselő modorban képesek is továbbadni az olvasóik felé.
Egy hihetetlenül jó könyvről fogok most írni. Nem kritikát, inkább amolyan ismertetőfélét, mert kritizálni csak azt lehet, amiben vannak hibák, de akárhogy is figyeltem, Frank Schatzig, `Raj` című könyve mentes ezektől.

A történet eléggé összetett és sokrétű ahhoz, hogy a szereplők száma is nagy legyen: csupán a felbukkanó tudósok legalább 20-an vannak (igaz, elég nagy a halandósággal büszkélkedhetnek: némelyik csak egy két oldalon jut szerephez, hogy aztán látványos módon patkoljon el), és akkor még nem említettük a katonákat, titkosügynököket, pincéreket, halászokat, indiánokat és nem indiánokat, természetvédőket és…
Az, hogy ebbol az adathalmazból mégsem lesz olvashatatlan katyvasz, az ennek a Frank Schatzing nevű kölni fiatalembernek köszönhető, aki – egyszerűen nem tudok máshogy fogalmazni – csodát tett.
(Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megemlítsem a fordítás kiemelkedoen jó minőségét is, ami Losonc Csaba munkáját dicséri.)
Schatzing (akinek hatodik alkotása a Raj (sajnos más írásai nem jelentek meg magyarul)) elképesztő módon keveri a tudományos magazinok tárgyilagos, ritmustalan írását a könnyed mesemondással: az agytornának is beillő, több oldalas magyarázatok után, amolyan lazításképpen könnyed akciójelenetek következnek, ezáltal a történet szinte magával rántja az olvasót. Ráadásul az eseményeket mindig más más szereplő szemein keresztül láthatjuk, ezért nincsenek feltérképezetlen indítékok és elvarratlan szálak – sőt, ez az írásmód kifejezetten pörgőssé teszi az egyes jeleneteket.

De nézzük meg, miről is van szó. A történet kezdetén csak annyit tudunk meg, hogy furcsa dolgok történnek szerte a tengereken. Hajók süllyednek el látszólag minden ok nélkül, az állatok megbolondulnak vagy furcsa mutációk áldozatai lesznek. Ez persze sokaknak feltűnik, de a jelenség koránt sem annyira intenzív, hogy a `nagyok` is foglalkozzanak vele. Csupán néhány tudós kap az alkalmon, akik kezdetben magányosan, később – ekkor természetesen már jóval súlyosabb a helyzet – amerikai irányítással együttesen kezdik el tanulmányozni a jelenség hátterét, és megdöbbentő következtetésre jutnak. A mutációk és a támadások hátterében egy, az emberrel a földön osztozó mélytengeri intelligencia, az Yrr áll, aki… nos, baromi zabos azért, mert az emberiség tönkre szennyezi (mérgezi) a tengereket. Az általunk a tengerbe juttatott sok szemetet, mérgeket és radioaktív hulladékot pedig hadüzenetnek veszi – és úgy harcol, ahogy tud.

A történet egyrészt ennek a háborúnak a krónikája, másrészt tudományosan egy hátborzongatóan MÁS, nem emberi intelligenciának az ismertetése, harmadrészt pedig egy görbe tükör a játékszerei nélkül életképtelenné váló, üldözési mániában szenvedő emberi társadalom számára.
A könyv elképesztően nagyszabású. Könnyedén játszik az emberéletekkel, sőt játékszernek tekinti az emberiséget magát is. Félelmetes volt, amikor azt vettem észre magamon (persze csak azután, mikor már tisztán láttam, hogy mit fog tenni a főszereplő kutatócsoport), hogy elkezdtem úgy gondolkozni, mint az Yrr. Igen, be kell látni, hogy a tudományosságon túl a másik nagy varázsa a könyvnek, hogy hihetetlenül szuggesztív: az Yrr enzimekkel kommunikál, mégis a sokadik találkozáskor már olvasóként is pontosan érteni fogod, hogy mit gondol és érez – és hogy miért teszi azt, amit tesz. Ez pedig félelmetes – még csak hasonlót érzésem sem volt soha, pedig túl vagyok már jó néhány jobb/rosszabb sci-fin.

Az már csak hab a tortán, hogy egy külső intelligenciakutató is részt vett a könyv elokészítésében konzulensként, ezért sok mindent megtudhatunk arról, hogy ha van odafent valaki, azzal hogyan kommunikálnánk.
Ha már itt tartunk, muszáj leírni, hogy nem ő az egyetlen konzulens: a könyvet Schatzing négy éven át írta, és főművének tekinti: a könyv végi köszönetnyilvánítás pontosan harminc közremuködő kutató nevét sorolja fel tengerbiológusoktól kezdve a katonai szakértőkön keresztül a fizikusokig (és tovább).
Mindez meg is látszik a regény alaposságán. Hogy csak a könyv egyik kulcsjelenetét említsem példaként: a történet szerint leszakad az észak atlanti perem, és egy négyszáz méter magas hullám (divatos szóval egy cunami) letarolja egész Észak Európát. Ez a katasztrófa majd’ száz oldalon keresztül a legapróbb részletekig ki van elemezve – kezdve a golf áramlattal és a tenger alatti fagyott metán hidrát mezőkkel egészen Norvégia civilizációs, társadalmi és földrajzi sajátosságaiig.
Ennek a nagy alaposságnak pedig úgy tűnik, hogy meglesz a jutalma. Bár úgy gondolom, hogy az már határozott elismerés Schatzingnak, hogy az eredeti németen kívül már a fél világ sci-fi szerető közönsége olvashatja a Rajt, most még Hollywood is felfigyelt a könyvre. A tervek szerint az Universal fog 2008-ban filmet készíteni belőle Riddley Scott rendezésében és az egyik főszerepet Uma Thurman fogja játszani. Bár igaz lenne….

Végszóként csak annyit még, hogy részint tiszteletreméltó, ugyanakkor elég nagy merészség volt kiadni ezt a könyvet Magyarországon: egy fiatal német író – nem hiszem, hogy sokan ismernétek a nevét – hatodik regényéről beszélünk, magáról a hamisítatlan tudományos fantasztikumról, a szó legnemesebb értelmében. Idehaza pedig sajnos nem túl nagy a piac az ilyesmire: főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy 3990 forintba kerül – ami nem nagy összeg, talán még kilóra is megéri (nagy vastag, keménykötésű), de sokan nem engedhetik meg maguknak. Sajnos akárhogyan kerestem, nem találtam információt a kiadás példányszámáról, az azonban bizonyos, hogy a nagyobb Libri könyvesboltokban még lehet kapni. Menjetek, vegyétek meg. Megéri.

A könyv WIKI oldala: http://de.wikipedia.org/wiki/Der_Schwarm

Frank Schatzig: A raj
ATHENAEUM 2000 / GEO Könyvek
3990 Ft.

Utolsó hozzászólások   [Ugrás a fórumhoz]

    Diocletianus

    2006-09-06 16:00:48

    Nekem nagyon tetszett a könyv. Hónapok óta agyalok rajta, hogy írjak-e róla ismertetőt/ajánlót/kritikát, de nem sikerült rászánnom magam. A könyv hihetetlenül sokrétű: a tengerbiológiától kezdve a matematikán át társadalomkritikáig minden találhtó benne. Nem hibátlan, de remek sci-fi, nálam az Androméda-törzzsel egy polcon szerepel. Tény, hogy se űrcsata, se csillaghajó, se okos robot, se futurisztikus jövő nincs benne, de nekem pont ez tetszett benne. Szerintem ilyen a jó sci-fi. Százalék a könyvnek.



    Sonko

    2006-09-06 17:51:47

    A több nézőpont már Martinnál is bejött :) Mindenképp érdekel ez a könyv.



    alal

    2006-09-06 20:17:14

    A könyv nem rossz, de nem is a legjobb. Kifejezetten érdekes, de mégis vontatott néhol. Kicsit olyan, mint a Gyűrűk Ura első könyve (mármint az első kötet első könyve): lassan indul be, de aztán... szóval nehezen olvsatam, de ha az ember veszi a fáradtságot, hogy átrágja magát rajta, nem bánja meg :)

     

    Nekem nagoyn tetszett benne az, amit az ajánló is kiemelt, hogy az emberek hullottak benne. Én már csak iylen emberiségutáló vagyok :P Nem lehet azt tudni, hogy ha főhős, akkor túl fogja élni a történetet, majd boldogan él, míg meg nem hal. Sőt. Még azt is elképzelhetőenk tartottam volna, ha az Yrrek győznek. És el is tudtam volna fogadni.

     

    Amúgy a befejezésről alkotott véleményem oli.ali-éval egyezik. Nem egy előre látható klisémegoldás, váratlan, de mégis jól átgondolt kimenetel.

     

    Összegezve, nem egy rossz könyv, olvastam nála jobbat is. Ha megvételre nem is, de egyszeri olvasásra erősen ajánlott!



    Kerecsen

    2006-09-11 06:08:53

    "Sajnos akárhogyan kerestem, nem találtam információt a kiadás példányszámáról, az azonban bizonyos, hogy a nagyobb Libri könyvesboltokban még lehet kapni."

     

    Az Alexandrában is láttam, ha nem is raklapszám, de vagy 10 kötet biztos volt egymás tetején.



    Forvith

    2006-11-22 11:36:53

    Egy elképesztően dagályos könyvről van itt szó, kérném szépen, annak ellenére, hogy a kritikus teljesen el van szállva tőle. Schatzig úr egy valódi zsurnaliszta "alaposságával" tárja elénk tucatnyi oldalon a különböző nemezetközi szervezetek működését, ami valószínűleg érdekes és izgalmas lehet egy nemzetközi jog iránt érdeklődő puhapöcsnek, néha pedig úgy tűnik, hogy a szerző már öncélúan adja elő ezeket a dolgokat, azért, hogy megmutassa: ő TÉNYLEG otthon van a témában, elolvasta az összes tanulmányt, cikket, megtett mindent, hogy hiteles legyen.De vajon kellenek ezek egy jó regénybe? Szerintem nem. Elég lett volna 300 oldalban összeszedni a lényeget, nem pedig dagasztani 1000 oldalra. Még beleteszem ezt, és még leírom azt, mert én ezt is tudom.

    Nekem nem tetszett.

     

    <b><small><font color=brown>Javítva: 2006-11-22 12:38:30 - Forvith által</font></small></b>




belépés jelentkezz be    

Back to top button