Csinos Pajzs – A varjú indiánok orvosságos asszonya

Címkék

Magyar nyelven nincs hiány a valóságot többé-kevésbé jól tükröző indián regényekből. Ezeknél már jóval gyérebb az indián szakirodalom, melynek feladata Észak-Amerika letűnt kultúráinak, történelmének pontos bemutatása. 1993-ben szenzációnak számított az Indiánok és Ősi Kultúrák Észak-Amerikában című könyv. Utána sokáig csönd volt, majd 2004-ben megjelent egy kötetben Robert Utley és Joseph Brown alapműnek számító könyve.

Most, 2 évvel később egy újabb, nagyszerű könyvvel gyarapodott a hazai magyar nyelvű indián szakirodalom. Ez a mű két szempontból is figyelemre méltó: nem tudományos precizitással íródott, mégis szórakoztatva nyerünk betekintést egy síksági indián nép, pontosabban a varjú törzs átlagos életébe, szokás és hiedelemrendszerébe abból az időből, amikor még bőséggel voltak bölénycsordák a nyílt vidékeken, s az emberek szabadon vándorolhattak egyik helyről a másikra. Ráadásul mindezt egy idős asszony szemszögéből ismerhetjük meg. A néprajzkutatók szinte kizárólag a férfiak életére összpontosítottak. Könyveikben a nők csak másodlagos szereplők, életükre nagyon kevesen voltak kíváncsiak. Emiatt kevés az indián nőkről szóló könyv, s ezek egyike az 1932-ben megjelent Csinos Pajzs, ami a maga korában egyedülálló életrajznak számított.

A könyv írója Frank Bird Linderman (1869-1938) 16 éves kora óta élt Montanában. Volt sok minden: trapper, tehenészlegény, bányász, újságszerkesztő, és politikus. Baráti kapcsolatban állt Montana indián népeivel, és 1916-ban elérte, hogy kijelöljék a Rocky Boy Rezervátumot, ahol a szerződésen kívüli csipevák és krík otthonra találhattak. Indián témában számtalan írása jelent meg.
Csinos Pajzs (1856-1944) a régi bölényvadász időkben nőtt fel, emlékezetét még nem kezdte ki az idő múlása és fenntartások nélkül tudott beszélni, továbbá bölcs asszony is volt, a varjú törzs orvosságos asszonya. Élettörténetét varjú nyelven, jelbeszéddel kísérve, tolmács segítségével mesélte el Frank Lindermann-nak, akit a varjak Jelekkel Beszélőnek ismertek.

A varjú asszonyok régi élete, feladata és kötelessége kel életre, elevenedik meg a könyv lapjain. Csinos Pajzs mesél gyermekkoráról, szüleiről, házasságáról és férjéről. Kiderül az is, hogy a varjú gyermekek mivel szoktak játszani, hogyan készítették a pemmikánt, s hogy a varjak mit tudtak az 1876-os Little Bighorn-i csatáról. Megismerjük a nők hozzáállását a férfiak harccal teli életéhez, a felnőtt asszonyok napi tevékenységét, értékrendjét, a szülés módját, a harcos asszonyokat, mindazt, amit az írók olyan ritkán jegyeztek le. Felidéződik sok esemény, ami jól mutatja az akkori élet veszélyeit, valamint jól szemlélteti a hagyományos varjú gondolkodásmódot és viselkedést. Ezekből van, ami kacagtatóan mulatságos, és van, ami szívszorítóan szomorú. Szó esik még az állatokról, különösen a varjak számára szent cinegéről, a látomásokról, gyógyításokról és a törzsi legendákról, szokásokról. Csinos Pajzs beszél egy keveset a bölények eltűnése utáni időkről is, ami a régi síksági indián kultúra végét, valamint egy új életformához való alkalmazkodás kezdetét jelezte.

Elbeszéléseiből a múltra hűen emlékező és az unokái jövőjéért aggódó nagymama kedves portréja rajzolódik ki. A könnyed stílusban íródott könyv lebilincselő életrajz és néprajz is egyben. Izgalmas betekintést enged a síksági indián asszonyok hajdanvolt életébe.
Ára: 2170 Ft.
Kiadó: Tericum
Kapható a könyvesboltokban.



A könyv bemutatója május 5-én péntek este 6 órától lesz Budapesten a Műcsarnokban (XIV. Dózsa György út 37.). A könyvet dr. Geréby György (ELTE) filozófiai megközelítésből mutatja be, majd Ráczkevi Ágnes felolvas egy részletet, végül pedig dr. Nagy Imre (Móra Ferenc Múzeum), a külföldön is jól ismert indiánkutató tart egy félórás néprajzi előadást.

Utolsó hozzászólások   [Ugrás a fórumhoz]

    bodzatea

    2006-05-03 15:31:31

    Petrus:

    Azert azokat manapsag eleg nehez beszerezni, foleg az elso kettot (vagy csak en nem jarok megfelelo antikvariumokba). Pedig tenyleg erdemes, egesz jo olvasmanyok.

    Szazalek az ismertetonek.



    Vendég Sally

    2006-05-03 20:44:23

    Bizony köszönet, uff.

     

    Sánta Őz, a sziú indián sámán is elég rég megjelent magyarul is, legalábbis én még apuci polcáról nyúltam boldogult gyermekkoromban, mit sem törődve azzal, hogy - némely rituálék érzékletes leírása miatt - gyerekeknek nem ajánlják. Szintén amolyan életrajzi regény-féle, de itt sem annyira maga a fickó a főszereplő, mint inkább az a világ, amiben él(t). John Fire / Lame Deer az író neve és nem kell antikvárkodni, 2004-ben újra kiadták és kapható úton-útfélen.

     

    indiánok rulz:)



    Vendég Decado Ar'kel

    2006-05-04 00:31:12

    Érdekes, nem is tudtam, hogy az észak amerikai indiánok ismerték a pajzsot :)



    Rorimack

    2006-05-04 08:13:11

    Hát, gondolom arra is jó ez a könyv, hogy ezt megtudjad. Vagy rákereshetsz a "native american shield" esetleg az "indian shield" szókapcsolatokra...



    Orastes

    2006-05-05 20:54:03

    Magyarul szintén hozzáférhető életrajzi (nem regény) munka a "Hosszú Lándzsa emlékezései" c. könyv. A '60-as vagy a '70-es években adták ki, nem tudm, volt-e újra kiadva.Azt hiszem ő szintén sziú (dakota) volt.




belépés jelentkezz be    

Back to top button