Insylum
Dennis Detwiller éppen azon tűnődött internetes naplójában, hogy vajon mi módon finanszírozza legújabb ötletét, egy, a Hastur-mítoszon alapuló minijátékot, amikor hirtelen levelet kapott egy névtelen jótevőtől: az ismeretlen patrónus örömmel vállalja, hogy kifizeti a felmerülő költségeket.
S hogy ki ez a Dennis Detwiller, és miért érdekel bennünket egyáltalán, hogy most éppen mit ír össze?
Detwiller régi motoros a szerepjátékok világában, sokoldalu tehetség: népszerű illusztrátor, több kiadványban arculattervező, de az igazi hírnevet íróként, pontosabban a Pagan Publishing által kiadott Delta Green (egyik) szerzőjeként szerezte.
Nem véletlen hát, hogy legújabb játéka, az Insylum is a Cthulhu-mitológia köré épül: az Insylum ötlete először akkor merült fel, amikor Detwiller a Delta Green: Countdown-on dolgozott.
A játék tehát elkészült, és hála a névtelenségbe burkolódzó patrónusnak, szabadon letölthető (lásd a lenti linket).
Ám a történet nem itt ér végett – többen jelezték (a kész játékot elolvasva), hogy szívesen fizetnének is érte – megszületett hát az első Persely – amennyiben tetszik a játék, itt fizethetünk az alkotónak. Cserébe az író következő művét, egy, csak az adakozók számára készülő Delta Green kalandmodult kapunk – amelyből egy nyolc oldalas ízelítő máris megtekinthető.
Vendég kudzsi-kiri
2005-09-11 08:50:38Üdv, lenne egy kérdésem, bár nem ide illik:
Hogyan lehet irást megjelentetni az rpg.hu-n? (kinek kell küldeni stb.)
BePe
2005-09-11 09:59:45kudzsi-kiri
http://www.rpg.hu/impresszum.php
Vendég LORD OF DEMONS
2005-09-11 10:20:31mi az a hastur mítosz???
Keshik
2005-09-11 13:59:14Orastes !
Na ná ! :kutulu:
Marvin
2005-09-11 17:56:35NAGYBETŰS: Talán próbáld meg elolvasni...
Az Insylum (máris kicsit hülye név sztem) játékként meg meglehetősen kétarcúra sikerült: nagy, kúl és nyálcsordítóan kucsulus horrorkoncepciókat lebegtet, csak arra nem ad sok segítséget, szerencsétlen mesélő hogyan valósítsa meg őket.
A központi téma a címszereplő diliház lenne, lakói a karakterek. Céljuk(?), hogy a Memory nevű statjuk 20-ra pumpálásával összerakják széthullott személyiségüket és visszanyerjék emlékeiket, azaz megtudják, miért kerültek ide. Kérdés, ez tényleg olyan kívánatos-e, ui. a másik alapkoncept szerint a diliházzal egylényegű(?) mesélő külön entitásként létezik(?) a játékban, az ő célja pedig, hogy kísérleti egérként addig szórakozzon az alanyaival - VIGYÁZAT, LÉGTERELŐ! JA, SPOILER! - míg a reakcióikból össze nem szedi a rejtélyes és rettenetes színdarab, a King In Yellow darabjait (_ettől_ kerültek ide). Másik 2 stat a Fatigue (még egy elég hülye elnevezés, ez ui. kb. az erőnlétet jelenti, nem a fáradtságot), és a Lucidity (tiszta elme? - a víziók megkülönböztetése a valóságtól).
Éjszakánként minden átváltozik, lehet mászkálni a párhuzamos síkokra, Carcosába, Hastur és a Sárga Király városába, sok más helyre, csak a diliházból lehetetlen szabadulni. A harc érdekes: pókerszerűen, pontmennyiségekkel és blöfföléssel megy. Meg tulképp a rendszer is, az a kevés, ami van.
Szal érdekes, csak szokás szerint a mesélő képességein múlik túl sok minden. Ha neki nincs _nagyon_ határozott képe róla, mit is akar kihozni az egészből, könnyen parttalan pózerkedésbe meg szürreális homályba fulladhat.
De azért nagyon szívesen kipróbálnám. Akar vki mesélni/játszani?