Megjelent: A hipertér vándorai

Címkék

Az Árnyfal után a Goblin Kiadó újabb antológiával jelentkezett. A hipertér vándorai című kötetben Neil Gaiman, Larry Niven, Ian Watson és Böszörményi Gyula írása olvasható.

TARTALOM

Ian Watson: Egy a lehetségesek közül
Eric Frank Russel: Halandzsa
Böszörményi Gyula: Jó éjt, kapitány!
Larry Niven: Laposföldi
Douglas Smith: Rendezetlen állapot
Neil Gaiman: A smaragdszín vázlat
Judith Tarr: Állatkert

Ian Watson és Larry Niven írása modern vándorokról, felfedezőkről szól. Míg Watson telepesei a hipertérben – vagy ahogy ő nevezi, a Q-térben – az ismeretlennel, a világegyetem valódi arcával kerülnek szembe, addig Niven két főhőse merész vállalkozásba kezd, mikor elhatározzák, hogy megkeresik a Galaxis legkülönösebb bolygóját. Niven kisregénye a Gyűrűvilág világában játszódik, főhőse, Beowulf Shaeffer, Niven visszatérő karaktere.

A kötetben megtalálható Neil Gaiman Hugo-díjas írása, A smaragdszín vázlat. A novella 2003-ban a Shadows Over the Baker Street című antológiában jelent meg először, a kötet szerkesztői ismert SF írókat kértek fel, hogy olyan történeteket írjanak, amelyben vegyítik Sherlock Holmes figuráját H. P. Lovecraft sötét világával. Gaiman írásában egy hátborzongató viktoriánus kori Angliát mutat be, ahol semmi sem az, aminek elsőre látszik.

A kötetbe bekerült Böszörményi Gyula Jó éjt, kapitány! című drámai novellája. Böszörményi nevét az elmúlt években a gyerekeknek írt Gergő-regények tették széles körben ismertté. Azonban a szerzőről érdemes tudni, hogy rajong a science-fictionért és a fantasyért, több regényt és novellát publikált már. Mostani írása vérbeli hard sf.

Douglas Smith és Judith Tarr neve ismeretlennek tűnhet az olvasóknak. Smith fiatal kanadai szerző, írásai számos díjat hoztak már eddig is, az angol és amerikai piacon több regénye megjelent. A Rendezetlenség állapota furfangos történet a párhuzamos valóságokról. Judith Tarrt az Egyesült Államokban romantikus fantasy regényeiről ismerik leginkább az olvasók. A válogatásunkban szereplő novellája, az Állatkert egy lehetséges jövőben játszódik, ahol az állatkertek fő látványosságát a feltámasztott őslények alkotják.

A kötetben helyet kapott Eric Frank Russell szatirikus novellája, a Halandzsa. Az írás újraközlés, negyven évvel ezelőtt, A pokolba tartó vonat c. antológiában jelent meg először. Mivel vélhetően sokan még nem olvasták Russell örökérvényű írását, úgy döntöttünk, helyet szorítunk neki a mostani válogatásban.

A hipertér vándorai
válogatott fantasztikus írások
Goblin Kiadó, 2005, 1280 Ft


Részlet Neil Gaiman a kötetben szereplő A smaragdszín vázlat c. írásából

Dr. Henry Jekyll büszkén jelenti be, hogy általános fogyasztásra, mindenki számára elérhetővé vált a világhírű Jekyll-por! Többé nem csupán a kivételezett kevesek használhatják! Szabadítsa fel az önnön bensőjében lakozó lényt! Belső és külső megtisztulás! Manapság számtalan férfi és nő szenved lelki szorulástól! A megoldás olcsó, és a hatás azonnali. Jekyll-por! (Vanília és eredeti mentolos ízben kapható.)

A királynő hitvese, Albert herceg termetes férfi volt. Lenyűgöző biciklikormány-bajuszt viselt, a haja meglehetősen ritkult. Letagadhatatlanul és teljes egészében ember volt. A folyosón fogadott minket, biccentéssel üdvözölt bennünket. Nem kérdezte a nevünket, nem nyújtott kezet.
– A királynő fölöttébb izgatott – mondta. Erős akcentussal beszélt, keményen ejtette ki a hangokat. – Franz a kedvencei közé tartozott. A királynőnek számos unokaöccse van, de Franz volt az egyetlen, aki képes volt megnevettetni őt. Meg kell találniuk azokat, akik ezt tették szegénnyel!
– Minden tőlem telhetőt elkövetek – mondta a barátom.
– Olvastam a monográfiáját – mondta Albert herceg. – Én javasoltam, hogy konzultáljanak önnel. Remélem, jól tettem.
– Én is remélem – felelte a barátom.
Kinyílt a hatalmas ajtó, bevezettek minket a sötét terembe, a királynőhöz.
Viktóriának, vagyis Győztesnek nevezték, mert csatában győzött le minket, körülbelül hétszáz évvel ezelőtt, és Glorianának, vagyis Diadalmasnak is hívták, mert diadalmas volt. Királynőnek nevezték, mert az emberi száj nem alkalmas valódi nevének kiejtésére. Hatalmas volt, nem is hittem volna, hogy ekkora lehet. Az árnyak közé húzódva ült, mozdulatlanul; a magasból tekintett le ránk.
– Meg kell oldani az ügyet! – érkeztek a szavak az árnyékok közül.
– Úgy lesz, felség – mondta a barátom.
Egy végtag előrébb lökődött, rám mutatott.
– Lépj előre!
Mozdulni próbáltam, ám a lábam nem engedelmeskedett.
A barátom a segítségemre sietett. Megfogta a könyökömet, és elindult velem őfelsége felé.
– Ne félj! Nem kell. Légy a társa! – Ezt mondta a királynő. A hangja édes és mély volt, a szavai távoli zümmögésre emlékeztettek. Az egyik végtagja kinyúlt, megérintette a vállamat. Egy másodpercre, de tényleg csak egy pillanatra olyan fájdalmat éreztem, amilyet még soha életemben, ám ezt a kínt hirtelen valami jóleső, kellemes érzés váltotta fel. Éreztem, hogy a vállam elernyed, és Afganisztán óta először megszabadultam a fájdalomtól.
A barátom előrébb lépett. Victoria szólt hozzá, de nem hallottam a szavakat. Eltűnődtem, vajon közvetlenül az elméjéből sugározza-e a szavakat; a történelemmel foglalkozó könyvekben már olvastam arról, amit „királynői közlésmódnak” neveztek.
A barátom fennhangon válaszolgatott.
– Természetesen, felség. Ki merem jelenteni, hogy két férfi volt az unokaöccsével abban a shoreditchi lakásban, azon az éjszakán. A lábnyomokat ugyan elkenték, de a nyomok egyértelműek.
Pár másodperces szünet után:
– Igen. Értem. Azt hiszem… Igen.
Hallgatott, amikor elhagytuk a Palotát, és akkor sem szólalt meg, amikor visszakocsiztunk a Baker Streetre.
Besötétedett. Kíváncsi voltam, mennyi időt töltöttünk a Palotában.
Kormos ködcsápok jelentek meg az úton és az égen.
Amint visszatértünk a Baker Streetre, a szobámban lévő tükörben szemügyre vettem a vállamat. A ködfehér bőr rózsaszínes árnyalatúvá változott. Bíztam benne, hogy nem képzeletem játszik velem, és nem is az ablakon beszüremkedő holdvilág miatt látom magam ilyennek.

Utolsó hozzászólások   [Ugrás a fórumhoz]

    jenoe

    2005-07-03 07:03:27

    Ha kívánhatok, én is de szeretnék egy ilyen felsorolást egy könyvborítón...

     

    Orson Scott Card

    Larry Niven

    Fritz Leiber

    Szabó Jenő

     

    köszi



    Kormi

    2005-07-03 09:20:32

    Rohannék is rögtön a bótba. Egy vérbeli SzJ novella - juhééé! :)

     

    A többi meg szódával elmegy. (apropos, ismeri valaki ezeket a nímandokat? :D)

     

    K.



    Sonko

    2005-07-05 18:39:46

    Böszörményi azért lóg a sorból eléggé (a meridim után nem nagyon olvasnék tőle semmit)




belépés jelentkezz be    

Back to top button