Abdul Alhazred: Necronomicon

Címkék

Abdul Alhazred: Necronomicon

Az eredeti változatot – Kitab Al Azif címen – valószínűleg Kr.
u. 730 körül jegyezte le Abdul Alhazred, aki költő, csillagász,
filozófus és tudós volt egyszerre. A “szerző” halála után sokat
megért írást az egyház többször elégette és betiltotta.
Persze a tiltott gyümölcs mindig édesebb, ezért az évszázadok
során titkos szekák tagjai adták kézről kézre a tudást, ami így
fennmaradhatott napjaink mágusai számára. Kicsit furcsán
hangzik, hogy manapság is szaladgálnak varázslók közöttünk?
Lehet, hogy tényleg az, de én hiszek benne.
Sajnos személy szerint semmiféle mágikus hatalommal nem bírok.
Pedig mostanában elég sok segédanyagot vehetnék a kezembe.
Többek között a fentebb említett, egyáltalán nem veszélytelen
grimoire-t is.
1995-ben már megjelent egy magyar változata. A mostani azonban
egészen más forrásból származó kézirat alapján, egészen más
fordításban került forgalomba.
Mivel elég gyakran játszom szerepjátékot, sőt saját
játékszisztémát is kreáltam pár “elvetemült” barátommal,
kíváncsian lapozgattam a varázslatos jeleket és szövegeket
tartalmazó oldalakat. Úgy gondoltam, biztosan lehetne belőle
használni valamit. Aztán ahogy egyre jobban belemerültem a
könyvbe, úgy döbbentem rá, hogy ez egyáltalán nem játék, hanem
véresen komoly dolog. Kiegyensúlyozatlan emberek vagy gyerekek
kezébe, sőt közelébe sem való.
Igazából ijesztőnek tartom, hogy ilyen jellegű könyv
beavatatlanok kezébe kerülhetett. Hiszen olyan erőknek lehet
parancsolni a segítségével, amikről a legtöbb embernek
elképzelése sincs. Azért én remélem, hogy senki nem fogja
felelőtlenül használni a leírt rituálékat és feltüntetett
jeleket.
Ugye mond nektek valamit az a név, hogy Howard Phillips
Lovecraft? És vajon azt tudjátok-e, hogy csupán halála után
majd’ negyven évvel foglalhatta el méltó helyét az amerikai
irodalom történetében?
Jogos a kérdés, hogy miért kezdtem el hirtelen erről az
emberről beszélni. Hát egyszerűen azért, mert az általa
megálmodott és papírra vetett Cthulhu-mítosz is kapcsolatba
hozható a Necronomiconnal. Bár ezt valószínűleg mindannyian
tudtátok. Ugye?

Kiadó: Hermit Kiadó
Ára: 1160 Ft
– Phoenix –

Utolsó hozzászólások   [Ugrás a fórumhoz]

    Vendég Skizoh

    2006-06-28 16:37:53

    Amikor elolvastam a Lovecraft könyveket én is azt hittem , hogy ez csak kitalálta az író, hogy tegyen oda valami szép címet meg egy idióta nevű írót...de msotmár nen tom' mi van itt...Akkor már ennyi erővel a Lovecraft műveiben leírtak is igaziak lehetnének! (a francba)



    Slayer7

    2007-02-16 20:17:15

    A Necronomicon létezik, több példányban is.

    Lovecraft csak egy ismertetőt irt róla



    Karga

    2009-01-09 16:38:02

    Tisztelettel: Engedjétek meg, hogy beidézzem bizonyos Usuman cikkének pár részletét:

     

    Mielőtt sumer (vagy bármilyen ismeretlen nyelvű) szöveget kezdenénk el kántálni, mormolni, mantrázni, vagy bármilyen módon kimondani: tanuljunk meg sumerül (vagy az adott idegen nyelven)!

     

    Lássuk hát a részletes elemzést!

     

    Suméria

     

    18. oldal

     

    Már maga az elnevezés is hibás. A Sumer egy akkád(!) kifejezésből ered, és azt a területi és politikai egységet jelöli, amit ma Dél-Irakként ismerünk. A sumerek saját magukat kumegir-nek nevezték, országukat Kengirnek, vagy Kingirnek.

     

    19. oldal

     

    Nem, Chutulunak, Azathotnak, Shub Niggurathnak NINCS még névleg se párja a sumer panteonban (lásd 1-es melléklet).

    Nem, az Enuma Elsih NEM sumer teremtéstörténet, hanem mesterségesen átszerkesztett és erősen kibővített sumer iratok babiloni átírása (a babiloniak annyira voltak sumerek, mint a románok székelyek).

    A sumer nyelv nem ismert kutu, vagy cutha szót.

     

    20. oldal

     

    Azag-Thoth. Azag valóban létező sumer szó, jelentése: tabu (azag: taboo.), szemben a könyvvel, ami azt állítja: boszorkánymester. A boszorkány sumerül * um-ma.

     

    23. oldal

     

    Aki ismeri a sumer mítoszokat az azonnal átlátja ezt a botorságot:

    „De mi a helyzet Inannával, aki egy egyszerű planetáris istenség női megfelelője volt?”

    Inanna NEM egy istenség női fele, hanem A Mennyek Úrnője (Nin-An-Na, azaz Úrnő Menny-Nek).

    az akkádok révén vált planetáris istenséggé. Nem semmisítette meg nővérét.

     

    24. oldal

     

    Nanna valójában csak az akkád térhódítás után kap vezető szerepet.

     

    27. oldal

     

    Pazuzu babiloni istenség, sumer eredetije: Ziusudra. A Bibliában is fontos szerepet kap. Igen, úgy hívják, hogy Noé.

     

    A sumerek nem ismerik el a gonoszt, mint legősibb istenséget! Hasonló eszközökkel operáltak már akkor is a papok és teológusok, mint a kereszténység idején: a régi istenekből gonosz istent csináltak

     

    46. oldal

     

    néhány „sumer” szó. Háát, bárkinek szívesen rendelkezésére bocsátok egy online sumer-angol szótárt, vagy megtalálhatjátok a www.sumerian.org alatt is.

     

    54. oldal

     

    Inanna testvére NEM Marduk.

    Marduk eredeti neve: Amar-Utuk, azaz Utu Bikaborja. A sumereknél egy mellékisten volt.

     

    65. oldal

     

    „Sajnos sokan elégszenek meg az első három küszöb átlépésével…”: Amennyiben az Őrült Arab előtt nem létezett a könyv, hogyan lett volna lehetséges az, hogy sokan megelégedjenek a könyvében leírt küszöb-átlépéssel?

     

    123. oldal

     

    „Ez itt Ninnghizhidda Könyve, ő a Szarvas Kígyó, a Mágikus Pálca Úrnője”. Hibás. Ningizzida férfi isten.

     

    Amúgy is minden, a Necronomiconban leírt istenséget érdemes leellenőrizni.

     

    A szférák négy kapujának megnyitása

    A „sumer” szövegek meglehetősen gyatrák

    Ám hogy lássatok egy teljes szöveg-fordítást, íme:

     

    130. oldal

     

    A Négy Kapu megnyitása

     

    „Mer sidi!

    Mer Kurra!

    Mer Urulu!

    Mer Martu!

    Zi dingir Anna kanpa!

    Zi dingir Kia kanpa!

    Utuk xul, ta ardata!

    Kutulu, ta Attalakla!

    Azag-toth, ta kalla!

    Ia Anu! Ia Enlil! Ia Nngi!

    Zabao!”

     

    A fordítás:

    Elöljáróban pár szóról:

    Martu: Közel-Kelet nyugati sivatagos részét hívták a sumer időkben martunak, illetve az itteni lakosokat is. Sémita pásztornépek voltak.

     

    Kanpa: értelmetlen

     

    Ardata: értelmetlen

     

    Kutulu: ilyen szó nincs a sumerben, de ha sumer szó volna, ismerve a "jelentését": 'a kiűzött föld embere' Az „alvilág embere” sumerül „lu kurra”.

     

    Attalakla: értelmetlen

     

    A teljes szöveg:

     

    „Haragos hideg víz!

    Haragos Földé!

    Haragos Viharos Város!

    Haragos Martu!

    Lélek isten Égi/bádog Kanpa!

    Lélek isten Vízhely Kanpa!

    Napistené gonosz, természet/karakter Ardata!

    Kiűzött föld embere, természet/karakter Attalakla!

    Tabu-Toth, természet/karakter Alsóvilág!

    Öt Anu! Öt Enlil! Öt Nngi!

    Te Bau!”

     

    Aki ezzel Kaput nyit, az meg is érdemli!

    (Elnézést Usumantól, hogy rövidítettem)

    A teljes cikk itt:

    http://209.85.129.132/search?q=cache:kBFay...clnk&cd=1&gl=hu

    (A Necronomicon cáfolata címen)

     

    UI:Zihinsel Evrim



    Kadmon

    2009-01-09 17:53:59

    Karga: wow, a hozzászólásod klasszisokkal jobb, mint a cikk. Sőt, akár cikként is beküldhetnéd, mert így el fog veszni az archivum tengerében.



    Karga

    2009-01-10 13:37:02

    Kadmon: Köszönöm az elismerést, de nem akarok más tollaival ékeskedni. Hozzászólásomban gyakorlatilag nem igazán módosítottam Usuman eredeti cikkén, így nem akarom sajátként beküldeni. Inkább csak kicsit tömörítettem rajta, hogy beleférjen az 5000 karakterbe. Bár elméletileg hasznos lehetne, ismeretterjesztő okokból leközölni a teljes irományt, de sajátot írnom fölösleges volna, mert nem hiszem, hogy érdemben hozzá tudnék még tenni mitológiai vagy akár nyelvi téren, szőrszálhasogatáson kívül.




belépés jelentkezz be    

Back to top button