NightCityFlash (CP modulötlet)

30/08/2020

SPECIAL REPORT

THE LAST HOWL OF THE BLACK JACKALS

JANE BLACKBERRY

A közelmúltban több alkalommal tudósítottuk nézőinket a Fekete Sakálok nevű banda új helyre költözését követő eseményekről. A Woodpecker és a 36. sarkán üresen álló NORTEX irodaház környékén az elmúlt két hétben elszaporodtak az erőszakos bűncselekmények, robbantásoktól az emberrablásokig, a rendőrség látványos semmittevése által kísérve. A banda eddigi, Night City térképén írt nem túl hosszú történelme egy, az átmeneti övben szokatlanul véres leszámolássá eszkalálódott és ért csattanós véget. A következőkben rekonstruáljuk a múlt szombat éjjelen történteket, mely minden bizonnyal az utolsó olyan éjszaka volt, melyben a Sakálok vonyítását verték vissza a falak Night City utcáin.

Szokványos szombat estének indult. Mivel a Sakálok falkájában a péntek a „party-nap” (és melyek közül a legutóbbi péntek partyján stábunk rögzítette az eseményeket >LINK), a NORTEX előterében csak néhány bandatag töltötte idejét, a falak mögül áradó basszus üteme alig-alig verte fel az utca csendjét. A banda hardcore tagságán túl alig páran tartózkodtak az épületben, összesen mintegy ötvenen.

Az események éjfélkor gyorsultak fel, melyeket előzetesen úgy lehetne jellemezni, mint a Sakálok és a Loco között feszülő nézeteltérések látványos felszínre törése. A Loco bandája információink szerint körülbelül egy éve rendezkedett be a környéken, és eddig nem tartozott a legproblematikusabb, legerőszakosabb bandák közé. Keményebb megnyilvánulásaik többnyire a combat zone határain belül történtek, idekint ritkán mentek túl az alkalmankénti garázdaságon, a bandához valószínűleg köthető rablások pedig többnyire műszaki cikkeket forgalmazó boltokat, műhelyeket érintettek, eddig halálos áldozatok nélkül. Egyesek szerint ez nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy a környék legkomolyabban tuningolt autói a mozdony jelét viselik, különös tekintettel a banda zászlóshajójára, mely egy, a gőzmozdonyokon megszokott terelő-orrkorláttal, számottevő fedélzeti fegyverzettel és páncélzattal ellátott, átalakított teherautó, és melynek lesz még szerepe jelen riportunkban.

A Sakálok nevéhez kötödő random vagy szándékolt vérengzések azonban már többször is helyet kaptak adásunkban és Netbázisunkon.(>LINK) A Loco nem örült az új szomszédoknak, és az Utcán azt lehetett hallani, hogy a Sakálok az elmúlt időszakban többször is a mozdony-gang területén tevékenykedtek, céltalan pusztítástól a rablógyilkosságokig. Nem beszélve néhány, a környéken élő fiatal lány eltűnéséről. Több forrásunk vélekedett úgy, hogy ebben is a Sakálok mancsa volt, és mint ez később kiderült, nem is tévedtek. A két banda közötti feszültség egyre nőtt, kisebb összezörrenések, néhány ütés- és golyóváltás történt ugyan, de nyílt bandaháború kibontakozására nem mutatkoztak jelek. Egészen szombatig.

Kevéssel éjfél után egy nagy teljesítményű, felspécizett kamionmotor dörgött fel a 37. utcán és 10 milliméteres lövedékek záporoztak a NORTEX-ház falaira. A Loco megérkezett. A Sakálok csak némi késéssel tudtak reagálni, mire viszonozták a tüzet, a Loco kamionja már füstölgő kerekekkel startolt el és lezúgott a Woodpeckeren, hogy megkezdje a következő kört. Eközben egy csapat bandatag a földszinten hátulról hatolt be – a bezúzott ablakok és az itthagyott irodai bútorok maradványai nem tanúsítottak komoly ellenállást. Miközben a frontot a teherautó tartotta tűz alatt, a Loco többi tagja bejutott a lépcsőházba és egyre feljebb hatolt, halott Sakálokat hagyva maguk mögött. Eddigre a felsőbb szintekről már gránátokkal és heves gépfegyvertűzzel igyekeztek a teherautó személyzetének dolgát nehezíteni. A környéken messze hangzott a fegyverropogás és a robbanások zaja, a lángok fénye bevilágította az egyébként lerobbant közvilágítással bíró, sötéthez szokott tömbházakat.

A tomboló erőszaknak a végül stábunkkal egy időben érkező NCPD rohamegységek vetettek véget. A Loco kamionja még időben eltűnt, az épületbe behatoló több szakasznyi rendőri egység alig ütközött ellenállásba. Odabent a leromlott állapotú, és a banda ott-tartózkodását szintén eléggé megsínylő épületben a rendőrök elé egy borzalmas mészárlás mementója tárult. (fotók >LINK) A bodycount 36 főig jutott. Az áldozatok közel fele fiatalkorú, de vannak köztük gyermekkorúak is. Tucatnyi Sakál lelte halálát azonosíthatóan a teherautó ágyútüzében, amint viszonozni próbálta a lövéseket, másokkal gránátrobbanás végzett. De szintén tucatnyian voltak olyanok is, akiket flashbang gránáttal tettek ártalmatlanná és aztán fejlövéssel kivégeztek. A Loco egyetlen tagja sem volt közöttük. A Trauma Team három egysége érkezett ki a helyszínre, de a célszemélyek kilétéről értelemszerűen nem kaptunk felvilágosítást.

A rendőrök tizennyolc Sakált állítottak elő és tartóztattak le. Az első hírekkel ellentétben a banda vezére, Nitro, nem volt közöttük, csak az egyik bandatag neki adta ki magát. A Sakálok vezérkara valószínűleg azon a Bell Black-Eye típusú hangtalan helikopteren menekült el, mely a rendőrosztag rohamával egy időben ereszkedett a NORTEX-ház tetejére, és amelyet a rendőrségi kommentár szerint a fent köröző médiahelikopterekkel kevertek össze és ezért nem tulajdonítottak neki jelentőséget. A gép néhány másodpercnyi lebegés után nyugati irányban tűnt el, a nyomába megkésve induló AV már nem találta meg. Talán nem túlzás feltételezni, hogy egy ilyen szintű malőr még az NCPD színvonalához is méltatlan, éppen ezért talán nem véletlen. A Rendőrség a Sakálokkal kapcsolatban eddig is igen toleráns volt, és csak a nyílt vérengzés tudta tettekre bírni, illetve inkább az, hogy például a Network 54 helikoptere is serényen dolgozott a színen. De annyira azért nem volt nagy a lelkesedés, hogy a vélhetően a bandavezért szállító helikopter dolgát megnehezítsék.

Ritka eset, hogy egy mintegy másfélszáz tagot számláló booster banda bázisát rendőrök szállják meg, így a történtek most is sajátos tanulságokkal szolgáltak. Az ötödik szint egyik irodahelyiségében egy komplett műtőt találtak, akár komolyabb beültetések elvégzésére is alkalmas felszereléssel, a közelében szintén jó állapotú lábadozó-szobával, ahol az adott estén is feküdt néhány sakál, ki egy új kiberver beépítése után, ki pedig sebesüléseiből gyógyulva. A műtő ajtaján „Selic a Medic” felirat díszelgett, a tulajdonost azonban nem találták meg a rendőrök. Még megdöbbentőbb azonban a szoba, melynek ajtajára a „Kölyökbarlang” szót fújták fekete festékszóróval. Odabent a betörő rendőrök riadt sakállányokat és csecsemőkorban lévő gyermekeket találtak. Boosterbandáktól merőben szokatlan módja ez a tagbővítésnek, bár más bandák esetében nem példátlan. A gyermekek egyébként jó egészségi állapotban vannak, és a vérvizsgálatok szerint a velük együtt a szobában tartózkodó nők a vér szerinti anyjaik.
A Loco nyomaiban most a rendőrök hatoltak egyre feljebb, és sehol nem ütköztek komoly ellenállásba, leszámítva a hatodik szintet. Itt a lépcsőfordulót a felső szint beomlása, törmelék zárta le, így a benyomuló egység más feljárat után nézett. A szint nem tűnt sűrűn használtnak, viszont messze a legrosszabb állapotban volt az összes közül. Falait sok helyen döntötték ki, ütötték át ismeretlen eszközzel és célból, mindent törmelék és szemét borított, a szél akadálytalanul fújta be az egész emeletet. Az első érkező NCPD kommandósok először a lépcsővel szemben a falra festett „WARNING: RAVAGE!” felirattal és az alatta balra mutató nyíllal találkoztak. Ha ezt az óvatosságra intő jelzést nem is vették volna komolyan, a következő percben mégis igen súlyos fenyegetéssel kerültek szembe.

A lassan a szintet biztosítani kezdő rendőrökre minden figyelmeztetés nélkül gépágyútűz zúdult, majd’ három lábnyi torkolattűz világította be a meggyötört falakat, és mindez olyan üvöltés kíséretében, mely túlbömbölte a házilag összerakott hatcsövű gépágyú fülrepesztő dörejét. Nos, a váratlanul érkező támadást mindössze egy személy intézte a behatoló rendőri erők ellen, ám így is majdnem tízpercnyi ostromra volt szükség a támadó ártalmatlanításához, eközben pedig többen sebesültek meg az NCPD soraiból, többen súlyosan is. A szintre szórt altatógáz-, flashbang-, és hagyományos repeszgránátok semmilyen kárt nem voltak képesek tenni az ellenfélben, akit végül speciális altatólövedékkel sikerült a földre vinnie az emelettel egy magasságban lebegő AV oldalán elhelyezkedő mesterövésznek. John Lechowski, mikor később megkérdeztük az esetről, azt mondta el, hogy azért esett választása erre a lőszerre mert érzése szerint pusztán ezzel volt esélye penetrálni az ellenfél páncélját. A bevitt sebzés lényegtelen volt, csak a hatóanyag keringésbe juttatása volt a cél. De így is három találatra volt szükség. A lőszer egyébként nem rendszeresített az NCPD kötelékében, Lechowski saját forrásból szerzi. „Kértünk C-SWAT segítséget, de még minimum tíz perc lett volna míg kiérnek. A belvároson kívülre nem szoktak sietni” – jegyezte meg cinikusan a lövész. – „Nem volt időnk várni, ha esetleg a fickó megindul, nagyobb baj is lehetett volna. De nem támadott ki, szerencsénk volt.”

Lechowski ezúttal nagyvadat lőtt. A hevesen védekező sakál nem volt más, mint Ravage, aki a C-SWAT által nyilvántartott MWP (Most Wanted Psycho) listán a 37., de volt már az előkelő 14. helyen is. Több, mint negyven emberölés öregbíti a hírnevét, ebből nyolc az NCPD kötelékébe tartozó rendőr volt. (a C-SWAT adatlapja Ravage-ről >LINK) Amióta a rendőri szervek utoljára találkoztak vele, Ravage jelentős átalakuláson ment át. Íme egy leírás a tárgyalt személyről, az elöl haladó alfa-egység egyik kommandósa, Rachel Martinez szavaival:
„Nagyjából hét láb magas és vállban legalább öt láb széles, nyilván ki van tágítva biocuccal. Félmeztelen volt, halványbarna prém borítja, változó sűrűségben. Sok tetkója van, és jól kivehető volt a szubdermális páncélja. A vállain olyan vállapok, mint egy metalgearen, sima acélból, rácsatolva a kiberkarjaira, króm mind a kettő. Bő nadrág volt rajta, kábé ötvenes méret, a lábán vasalt csizma. A nadrágját valami vastag vaslánccal kötötte meg a derekán és ezek a láncok körbe voltak tekerve végig a combján és a lábszárán, a térdén ugyanolyan acél térdvédő, mint a vállán. A kilenc millis AP-re azt mondta, hogy „helló, mi a helyzet”. A láncot a jobb alkarjára is feltekerte, a kezében fogta a végét, lelógott vagy két méter belőle. Néha odacsapott vele, ha valaki kicsit közelebb került hozzá.Tiszta mocsok volt mindene, már egy méterről bűzlött. A feje elég durva. A szája teljesen át van bioszobrozva, olyan, mint egy farkas pofája, fogakkal, mindennel. Kiberszemek, vörösen világít, a feje is szőrös, és csináltak neki füleket is frankón, mint egy farkas vagy ilyesmi.”
Lechowski ehhez azt tette hozzá: „Az egyiket a fülébe küldtem, az úgy láttam, idegesítette„.
„Ja és a stukker,” – folytatta Martinez – „házilag rakták össze, darabonként. Egy gépágyú. Hatcsöves automata, 5.56-os rézhüvelyes skulókkal szórt minket. Hevederes lőszeradagoló, a heveder egy nagy dobozban volt a hátán betekerve, az is barkácsolt. Gömbcsuklóval csatolva az oldalához, kisebb fullborgokon látni ilyesmit. Egy oldalkart fogott, ami be volt rögzítve a csövek alá egy keretre, úgy mozgatta. Csak a csövek voltak kábé öt láb hosszúak. Besmartolva, ahogy kell. Az egész cucc volt vagy ötven font, a dobozról nem is beszélve.”

Ravage lakhelye drámai látványt nyújtott, még a sokat látott alfáknak is. A törmelék és mocsok között számos helyen vérfoltokat és emberi maradványokat találtak, mindegyik fiatal nőktől származott. Egy-egy leszakított kézen sokszor még rajta voltak az ékszerek, a ruhafoszlányok. A rendőrők találtak nagyjából egybenhagyott holttesteket is egy nagyobb halom törmelék alatt. A szombat éjjel a NORTEX körül történtekkel kapcsolatosan az egyetlen jó hír, hogy a szomorú sorsra jutott ifjú hölgyek között akadt egy túlélő. Az emelet egyik oldalfalánál, megviselt fizikai állapotban és félig eszméletlenül, de egyébként egészségesen megtalálták Julia Bergert, a környéken legutóbb eltűnt lányt. Apját, Peter Bergert a Sakálok ölték meg, mint az péntek éjjel készült riportunkban látható volt. (a riport: >LINK) A maradványok DNS vizsgálata során sikerült azonosítani egy kivétellel az összes eltűnt lányénak megfelelő mintát. Glen Mitchells szülei még reménykednek, a rendőrök szerint azonban kevés az esély lányuk élve előkerülésére. Glen jövő héten lenne 16 éves.

Az, hogy Ravage itt bukkant fel, egybevetve azzal a ténnyel, hogy több bandatag zsebében és szervezetében, beleértve a kiberpszichót is, niatint (a niatinról, és kapcsolódó anyagaink >LINK) találtak, szomorú konzekvenciákra vezet. Eszerint városunkból a hírhedt díler, Sophie (>LINK) eltűnésével sem tűnt el teljes mértékben a gyilkos harci drog, és mint attól tartani lehetett, a súlyosan addiktív szert „házi” kiberpszichók tartására is használhatják. A tanúvallomások megerősítik mindezt. A bandatagok elmondása szerint létezik egy rejtekhely, melynek pozícióját csak a vezérek ismerik, ahol van egy niatintartalék, továbbá, hogy Ravage nem az egyetlen borg, akit a niatinfüggőség kihasználásával saját céljaikra alkalmaztak a banda vezérei, név szerint is megemlítve az Alkimista művésznéven ismert pszichót. (>LINK)

A Ravage-en túljutó egységek találtak egy hidraulikus elevátort az épület nyugati oldalánál, ahol a legfelső emeletre lehetett feljutni. Odafent azonban már nem találtak senkit, aki itt volt, eltűnt a helikopterrel. A szinten számítógépeket és egyéb műszaki felszerelést találtak, lángokban. A 37. utcára néző, legnyugatabbra fekvő szoba néhány kerekes irodai széket és üres olajoskannát leszámítva üres volt, mint sok másik, de az utca felőli falát teljes egészében kibontották. A nyugati falra a „TŰZSZÉK!” feliratot festette valaki. (>LINK)