Kerényi Károly: A Nap leányai / Gondolatok a görög istenekről

Ha az ókori görögök istenvilága kerül szóba, nagyjából tisztában vagyunk néhány istennel, félistennel és hérosszal, cselekedeteikkel (pl. Odüsszeusz hazavezető útja, Herkules kalandjai, Ariadné aranyfonala, stb.). Azt hiszem azonban, hogy csak kevesen vannak tisztában tetteik okával, hogy miért is viselkedtek úgy, ahogy.
Kerényi Károly (1897-1973) könyvében mélyreható és különleges mitológiai elemzésnek lehetünk tanúi, amelynek során a görög hitvilág középpontjában Héliosz, a Napistent áll, míg Zeusz csak mellékszereplőként tűnik fel.

Az elemzés során többek között tisztázódik a Napnak, és a Napistennek a vallásban betöltött szerepe, valamint az, hogy mennyi esemény, hány isten és halandó kapcsolódik Héliosz mitologémájához. Azonban – mint azt Kerényi utószavában is említi – lehetetlenség végérvényes következtetéseket levonni egy ilyen elemzés után, mivel ez csupán egy újabb elemzés kezdete lenne.

Mi is erre a következtetésre jutunk, hiszen beleásva a görögök hitvilágába, szembekerülünk többek között azzal a nagyon is valós ténnyel, hogy a görögöknél nem volt egyértelmű egy-egy isten szerepe, de még a neve sem. Sőt, az is gyakran előfordult, hogy egy isteni szerepkörhöz összevonták két isten nevét (Spártában például a házasság istennőjét Aphrodité Hérának hívták).

A könyvben előrehaladva egyre bonyolultabbá és homályosabbá kezd válni az egész görög hitvilág, ám Kerényi képes arra, hogy „megfejtse a rejtélyeket és eloszlassa a sűrűsödő homályt”. Teszi ezt egyrészt logikus következtetésekkel és Hésziodosz, Homérosz, Vergilius, Pindarosz, Pláton, Euripidész, Apollónisz Rhodisz, stb. segítségével.
A könyvet csak ajánlani tudom mindazoknak, akik mélyrehatóbban szeretnék megismerni és megérteni a görög mitológia Hélioszhoz kapcsolódó fejezeteit, valamint a görögök gondolkodásmódját. Nem árt azonban, ha olvasás közben kéznél van egy mitológiával foglalkozó lexikon (pl. a kétkötetes Mitológiai enciklopédia).

Szukits Könyvkiadó (2003)