Ha vége van a nyárnak

Címkék

– És valamikor lejössz onnan? &#8211kérdezte a kisfiú a sárkányt.
Az nem válaszolt. A sárkányok nem szoktak válaszolni kisfiuknak, főleg, ha fél lábbal e
éppen egy szilvafán egyensúlyoznak. A sárkányok lovagokat esznek. Meg szilvát.
– Különben is, még nem is érett. Zöld.
– A sárkányok a zöld szilvát szeretik!
– Senki sem szereti a zöld szilvát. Keserű. Tudom, a papám is mondta.
– A papád&#8230
– Igenis, ő tudja, melyik növény mikor finom! A Király Lovagjának ezt tudnia kell!
– A papád egy igazi lovag? &#8211a sárkány heves szárnycsapkodásba kezdett, hogy visszaszerezze egyensúlyát.
– Igen, de ha így folytatod, az összes szilvát lerázod, és akkor miből csinálunk szilváslepényt? Zöldből nem lehet&#8230
– Elnézést. Szóval egy igazi lovag, páncéllal, meg minden?
– Háát, igazinak igazi. De páncélja csak félig van.

A kisfiú elpirult, és lesütötte a szemét.
– Félig? Hogy lehet valakinek fél páncélja? &#8211kérdezte a sárkány, s leröppent a földre.
– Na ugye, hogy így kényelmesebb! És ha nem csapdosol annyit, akkor ez az ág is megmaradt volna. Bár, ha a leveleket még a végét leszedem – így&#8230 akkor jó lesz kardnak. Sárkányölő kardnak!
A kisfiú vadul vagdalódzni kezdett az ággal. A sárkány behúzta a nyakát, s hátrébb lépett.
– Szóval hogy lehet valakinek fél páncélja?
– Hát, ugye a hátára nem kell, mert egy igazi lovag, különösen a Király Lovagja (aki ráadásul az én papám) sohasem fordít hátat az ellenségnek. Mert bátor. Meg amióta a lovunk öregebb lett, azóta a lábvért is csak teher. Végülis, ha a lábára csapnak, akkor hiába van rajta a páncél, Villámon nincs, s ha Villámot eltalálják, az már régen rossz, nem?
– Nos, igen, végülis igen&#8230 – egyezett bele a sárkány.
– Marad még a keze, de azt meg csak a papám tudja, hogy úgy vívjon, hogy ne tudják megvágni a kezét. Ezért nincs pajzsa sem! Így az egész udvar rögtön felismeri, mesélte, hogy egyszer a király is szólt hozzá, és még Ő is úgy szólította, hogy a Lovag, Akinek Nincs Szüksége Pajzsra. Tudod, az már nagy szó, ha valakihez a király csak úgy szól. Megfoghatom?

A kisfiú kinyújtotta a kezét, s végigsimított a sárkány kékes – ezüstös pikkelyein.
– A hátamnál vigyázz, azok a nagyok élesek!
– Miért nem nyálkás? A sárkányok olyan nyálkásfélék, nem?
A sárkány nagyot sóhajtott.
– Nem, nem olyan &#8220nyálkásfélék&#8221. A sárkányok hüllők. És a &#8220hüllőfélék&#8221 nem olyan &#8220nyálkásfélék&#8221. Inkább selymesek – már ha engem kérdezel, persze.
– És puhafélék is. Tudtad, hogy tiszta puha vagy? Egyébként a királyhoz visszatérve, azt is a papám mondta, hogy a királyok sohasem beszélnek. Sőt, olyat, hogy a király beszélget, még senki sem látott. Ők csak szólnak, meg szólítanak, persze nem meg, hanem olyan királyosan.
– Ott tartottunk, hogy nincs pajzsa sem. &#8211szögezte le a sárkány, s hátrafordította a fejét a kisfiúhoz, aki addigra elfészkelte magát az oldalánál – Sisakja azért csak van?
– Hát, nem igazán. Mondtam, hogy csak félig van páncélja.
– És a sisak az a fél, ami nincs.
– Pontosan.
– De mit csinál egy lovag sisak nélkül? Hova tűzi a tollat?
– A papámnak nincs tolla. Ő lovag. Tolla a madaraknak van. Meg az indiánoknak. Azt mondják.
– Jo, akkor mit csinál, amikor támadni készül? Egy igazi lovag lecsapja a sisakrostélyát. Ez pedig nem megy sisak nélkül.
– Az én papám tud támadni sisak nélkül. A mamámért is úgy kűzdött meg, és nyert.
– És mit csinál a festményeken? Egy igazi lovag a hóna alatt sisakkal festeti le magát.
– Te láttál már igazi lovagfestményt?
– Hát, nem&#8230
– Na látod. Egyébként jó oka van, hogy ne hordjon sisakot. Most meleg van, nem? Aki ilyen időben sisakot húz, az sültbolond, ha meg nem, akkor fél órán belül belefő, s főttbolond lesz.
– És?
– &#8230és ezért nem hord nyáron sisakot. Egyszerű, nem?
– Úgy értettem, és mi van máskor? Ősz, tél, tavasz, ilyesmik.
– Az ősz és a tavasz nem ér. Az lovagi szünet. A mostani király nagyapja szólt, s azóta a lovagok ilyenkor nem harcohatnak. Még sárkányokkal sem.
– És télen?
– Télen sapkát kell hordani. Hogy meg ne fázzunk.
– Szóval ez a híres fél páncél nem más, mint egy mellvért meg a láncing.
– Mellvért sincs. A régit eladtuk, hogy meg tudjuk venni ezt a birtokot, s az új még nem érkezett meg. Idei modell. Azt mondják, a királynak is tetszik, de ő csak koronát, meg palástot hordhat. Ez királyi szabály.
– Ha királyi szabály, akkor miért nem változtatja meg? Ő a király, nem?
– Azért egy királyi szabályt nem lehet csak úgy ukk – mukk – fukk megváltoztatni! Tudod mit? Csak neked elmondom. Igazábol láncing sincs.
– Hogyhogy nincs?
– Mosodában van.
– Mosodában?
– Általában a mamám mossa, de a múltkor lett rajta egy sárkányvér paca, s az nem jött ki. El kellett vinni a patyolatba.

A sárkányvér hallatán a sárkány összerezzent.
– Sárkányvér?? A papád Sárkányölő??? Egyébként&#8230 a páncél vasból van, és azt nem is lehet kimosni, mert rozsdás lesz!
– Csak vicceltem – simította végig a kisfiú a sárkányt – Igazából még nem ölt sárkányt. Ha jól emlékszem, lovagot sem. Csak leette.
– Leette&#8230
– Spagettivel. Aznap a mamám úgy örült, hogy pont azt vette fel, amit ő kötött, és annak is, hogy úgy ízlett neki a spagetti. Azután meglátta a foltot, s nem örült annyira. Azt mondta, hogy pont azt a pulóvert, amit ő kötött, és pont spagettivel&#8230
– Aha! Szóval tényleg nincs láncing.. csak egy pulóver&#8217

A sárkány szeme diadalittasan csillant.
– Háát&#8230de így is simán legyőzne – vágott vissza a kisfiú.
– Azt ugyan nem hiszem! – pördült egyet a sárkány, s a kisfiú a földre huppant.
– Idehívjam?!
– Na, azért annyira nem sürgős&#8230
– Félsz, hogy nem bírod legyőzni? &#8211mosolyodott el a kisfiú.
– Félni? Én? Soha! Csak&#8230
– Csak!?!
– Csak tudod, mi sárkányok nem vívhatunk meg csak úgy lovagokkal, legyenek páncélban, vagy sem.
– Miért nem?
– Hát, rengeteg oka van&#8230 Vegyük például a Háromhegy sárkányát! Nos, ő vegetáriánus, s van családja is. Mit kezdene egy legyőzött lovaggal? Meg nem eheti&#8230 És mit kezdene egy elrabolt királylánnyal? Szóval, rengeteg oka lehet&#8230 például a&#8230
– Te miért nem harcolhatsz? &#8211vágott közbe a kisfiú.
– Én&#8230 nos, én még túl fiatal vagyok. – vallotta be a sárkány.
– Fiatal? Fiatal! Akkor te csak kissárkány vagy! &#8211a kisfiú nevetni es ugrándozni kezdett – Kissárkány! Kissárkány!
– Azért annyira nem vagyok kicsi! &#8211a sárkány a hátsó lábára állt, kidüllesztette a mellét, és kitárta a szárnyait – a nyáron már legalább fél métert nőttem!

A kisfiú a földre huppant. Valóban, így már tényleg nem is tűnt olyan kicsinek ez a sárkány.
– Szóval, a sárkányok egészen addig nem harcolhatnak, amíg el nem érik a százötven éves kort, és amíg&#8230
– Amíg?
– Amíg meg nem tanulnak tüzet fújni&#8230
A sárkány a füle tövéig elpirult, s ezt az ezüstös pikkelyek sem takarhatták el.
– Szóval még tüzet sem tudsz fújni. Pfhü, micsoda egy sárkány&#8230
– Azt azért nem mondtam, hogy nem tudok! Egyszer&#8230 egyszer majdnem sikerült már. Egy ekkora láng is kijött!!! – emelte fel a kezét.

A kisfiú odament, lemérte.
– Egy arasz. Ezt még tényleg gyakorolnod kellene&#8230 De legalább repülni tudsz&#8230
– Azt aztán tényleg tudok! Akarsz? Felülhetsz a szárnyam mögé, ott nincsenek éles tüskék.
– Tényleg? De elbírsz? A mamám szívbajt kapna, ha kiderülne, hogy&#12288leestem egy sárkány hátárol, s eltörtem a kezem. Igen, azt hiszem, akkor tényleg szomorú lenne&#8230 – tűnődött el a kisfiú.
– Elbírlak. Egy akkora sárkány, mint én, három ilyen kisfiút is simán elbír. Na, akkor felszállsz?
– Persze!
A sárkány lehasalt a földre, s a kisfiú megragadva a bal oldali szárnyat, mászni kezdet&#8230

Ekkor kiabálás verte fel a kert csendjét.
A kisfiú szomorúan engedte el a sárkányt, s ereszkedett vissza a földre.
– Ne haragudj. Mennem kell.
– Máris?
– Mindjárt itt az ősz, s vissza kell mennünk a városba. A szünetnek vége, s ráadásul az idén iskolába is kell járnom&#8230
– Kár&#8230 de visszajössz?
– Vissza&#8230 jövő nyáron&#8230 addig tanulj meg tüzet fújni, jó?
A kisfiú átölelte a sárkány nyakát, majd megfordult, és futni kezdett. Könnyek csorogtak az arcán.A sárkány csak ült, és nézte a távolodó kisfiút, nézte, ahogy eltűnik a ház mögött.

– Hol voltál? Már mindenütt kerestünk!
– A kertben voltam, s a szilvafánál találkoztam&#8230
– Pont most kellett a kertbe menned? Itt volt az egész szünet, s te napokig csak a tévé elött ültél, és akkor pont most, amikor indulunk, kell kimenned a kertbe játszani? Na, siess, anyád már a kocsiban vár, ha sietünk, talán a meccs végére hazaérünk.
– De a sár&#8230
– Majd útközben elmeséled! Nyomás!

Percek múlva az autó ráfordult a betonútra. Rövid emelkedő következett, a tetején a kocsi lassított, ahogy még egyszer visszanéztek a házra, melyet csak jövő nyáron láthatnak viszont.
De a kertből felemelkedő sárkány alakját már csak a kisfiú láthatta&#8230

Utolsó hozzászólások   [Ugrás a fórumhoz]

    Vendég Krystal

    2002-01-28 11:47:11

    Tetszik... A vége túl hirtelen, de azért tetszik :)



    edem

    2002-01-28 12:04:19

    Te, Rorimack... Ismered a Changeling világot? Mert ez egy echte Changeling novella! És naggyon jó! És a vége pont úgy jó, ahogy van! És nekem erről a novelláról még a Hook c. film jut eszembe, aki látta, azt hiszem, tudja, miért...

    És szerintem a szülők már elfelejtették, hogyan kell látni egy sárkányt.



    Vendég Anonymous

    2002-01-29 16:34:40

    Csatlakoznek Edem hozzaszolasahoz. A Hook talalo hasonlat volt. :)



    ZeKosza

    2002-01-30 21:44:41

    Varázslat, Ror, igazi varázslat! Nagyonnagyon tetszett!:)))))))))))



    Douwe_EgBerts

    2002-02-04 18:40:04

    Nekem meg a Kisherceg és a Rémusz bácsi meséi jutott eszembe, köszi Rori, jó volt megint gyereknek lenni;)




belépés jelentkezz be    

Back to top button