A harci kocsik/szekerek története

Talan nem szukseges bizonygatni, hogy az ember hosszu tortenete soran minden lehetseges eszkozt megprobalt felhasznalni haborus celokra – nem kerulhette el a sorsat a szarazfoldi aruszallitas egyik legfobb eszkoze, az allatok vontatta szeker sem, mely meg a neolitikumban indult hodito utjara…

Eloljaroban: valamennyi harci kocsi valojaban harci szeker, mert a kocsi, mint olyan (szijakra felfuggesztett kocsiszekrennyel ellatott hinto, amely rugozasanak koszonhetoen lenyegesen kenyelmesebb, mint a rossz utakon zotykolodo taligak), egy XV. szazadi magyar talalmany. Nevet Kocs kozsegrol kapta (es ez a nev beepult a nyugati nyelvekbe is), a hagyomany pedig Habermayer kovacshoz fuzi a feltalalasat – teny, hogy tolunk terjedt el nyugatra, es pl. Pozsonyban a XVI. szazadban 50 mester es 100 munkas foglalkozott kocsigyartassal. Az altalam fellelt torteneti munkak szinonimakent hasznaljak a ket szot – en praktikus okokbol szekernek fogom hivni a negy- es kocsinak a ketkereku jarmuveket.

I. e. 3000-ben a sumerok nepe kezdte el a gyalogosokbol allo falanxot (ami szinten az o talalmanyuk volt) egy mobil harctamogato eszkozzel, a harci szekerrel segiteni. Ennek elso abrazolasa i. e. 2600-ban a Keselyu sztelen lathato, ahol jol megfigyelheto ez a kezdetleges harci eszkoz. A szekeret negy (Winkler G. valami miatt kettot ir, pedig a sztele abrazolasa velemenyem szerint egyertelmuen negyet mutat) felszamar (onager) vagy oszver huzza – e korban a lovak meg nem voltak alkalmasak ilyen feladatokra. A szekereken negy, tomor kerek van, az elejuk magasitott, itt kap helyet a hajitodardak taroloszekrenye. A szemelyzete 2 fos: egy hajto, es egy harcos, aki minden esetben gazdag nemesember. E lomha harci eszkozzel nem lehetett rohamozni, epp ezert a kovetkezo felhasznalasi modjai lehettek: 1 tavolharc (az ellenseges falanx bomlasztasa hajitodardakkal) 2 lassan elorenyomulo vagy vedekezo gyalogsag mozgo erodkent torteno tamogatasa

A fejlodes kovetkezo allomasa i. e. 2000-1800 korulre teheto, amikor a hettitak es mitannik elterjesztik a harci szeker uj tipusat. A kialakulo harci kocsit mar ket lo huzza, es ket kereke sokkal konnyebbe es gyorsabba teszi – az ilyen harci kocsikkal torteno roham jelentos pszichikai hatassal bir. A legkorabbi hettita harci kocsisok kikepzeset celzo irasnak mitanni szerzoje van: ebbol, es a szovegben talalhato szanszkrit eredetuek szakkifejezesekbol ugy tunik, mintha a fejlesztes keleti eredetu lenne. Ezt latszik alatamasztani, hogy ekkoriban hoditottak meg Kinat es Indiat kulonfele, harci kocsikat alkalmazo nepcsoportok.

Noha inkabb az europai es kozel-keleti fejlodest vizsgaltam, elem kerultek kinai es indiai forrasok is: ezek rovid ismertetese kovetkezik most, es utana visszaterek az Eufratesz volgyehez.

Az i. e. 400 korul, a hadakozo fejedelmek koraban szuletett hadtudomanyi muvekben szamos helyen emlitik a kinai harci kocsikat. Igy pl. Szun-Ce egy helyen ezer konnyu harci kocsirol es ezer nehez hadiszekerrol ir. Vu-ce a szekerhuzo lovak kotelezo felszerelesekent emliti a nyerget, kotofeket, zablat, kantart, es nagy sulyt helyez a harci kocsik karbantartasara (szekerrud zsirozasa), es jo minosegere (massziv felepites, megbizhato tengely). Megemliti tovabba a harci kocsikra leselkedo egyik fo veszelyt: azt a mocsaras teruletet, ahol a kocsi tengelyig elmerul. es teljesen hasznalhatatlanna valik. A nagysagrendek nala is Szun-ce-hez hasonloak: o 500 harci szekeret emlit.

A kinaiaknal is megjelenik a harci kocsikon a kasza (viragkora i. e. II-I. szazad). A harci kocsik altalanos jellemzoje a nagymeretu, szamtalan vekony kullovel elkeszitett kerek – egyebekben eleg valtozatosak mind alakjukat, mind legenyseguket tekintve. Egy abrazolason a hajto mellett ket ijasz figyelheto meg, egy masikon egy maganyos, hajitodardakkal, rovid alabarddal felszerelt, mellvertet es sisakot viselo harcos lathato, mig egy helyen hosszu, 4,5 meteres alabardot emlitenek, mint a harci kocsik fegyverzetet.

Indiarol minimalis anyagot talaltam: azon tul, hogy megjelenik es jelentos szerepet jatszik, szinte semmit. Az viszont itt is elmondhato, hogy gyors harci kocsikrol van szo, melyekrol a vezerek harcoltak ijjal es hajitofegyverekkel. Elo-Indiaban i. sz. 400-ig alkalmaztak oket, noha mar Nagy Sandorral szemben i. e. 336-ban teljes kudarc volt a bevetesuk – mind a kozel 100 harci kocsi elakadt a sarban.

Ezek utan terjunk vissza Mezopotamiaba. I. e. 1700 korul egyes indroeuropai nepek (hikszoszok/ kanaaniak/hurritak) hatalmas sikereket ernek el a harci kocsikkal, melyeket ket 110-120 cm marmagassagu vadlo huzott. E kocsikat vagy tamado ekkent, vagy loveszemelvenykent alkalmaztak. Megjelenik a kullo, ami lenyegesen konnyebbe teszi az addig tomor kereket. A kerekek elobb 4, majd 6 kullosek. A kocsikon ket fo ul: egyik a hajto, aki negyszogletu pajzzsal vedi a harcost, aki leggyakrabban hajitodardaval, esetleg parittyaval vagy retegelt ijjal van felfegyverkezve (a tegezt a kocsira rogzitettek). Elofordult a hajto mellett ket fegyveres alkalmazasa is: az ilyen kocsi nyilvan kevesbe volt fordulekony, de nagyobb tuzerot biztositott. A gyors mozgasu harci kocsik a gyalogsag elott manovereznek, igyekeztek megbontani az ellenfel zart hadsorait, illetve gyozelem eseten a menekulok uldozese volt a feladatuk. A sajat oldalon tamogattak az elorenyomulast, es betomtek az esetleges resek. A harci kocsik hajtoinak kikepzese harom evig tartott – ennyi ido volt, mig a fordulokat mesteri modon be tudtak gyakorolni. Leggyakrabban fergeteges roham utan hirtelen felfordulattal oszlopba fejlodtek, es hajitofegyverekkel tamadtak az ellenseges gyalogsagot, mikozben elszaguldottak elottuk. Kozvetlen harcerintkezesre csak felbomlott hadsorok eseten vagy konnyufegyverzetuekkel szemben kerult sor – itt johetett szoba az ellenseg letiprasa. A roham hianyzott a kellektarbol: nem is lett volna sok ertelme az ellenseges gyalogsag landzsaerdojenek frontalisan nekirohanni.

A hikszoszok Egyiptomot is elfoglaljak, ahol az egyiptomiak eltanuljak toluk a harci kocsik kesziteset es alkalmazasat – i. e. 1580-ra ki is vivjak fuggetlenseguket. Az egyiptomi harci kocsi 4, 6 majd 8 kullos, szemelyzete ket fos: a hajto, aki kerek pajzzsal vedi tarsat, es a harcos, aki ijjal vagy parittyaval harcol, femlemezekkel erositett borpancelt es neha kis pajzsot visel. Az ijaszok tobb tegezt is elhelyeznek a kocsin. Tobb abrazolason megfigyelheto egy, a lovakat vedo takaro, de arra, hogy ez csak disz, vagy tenylegesen vedte a lovakat, nem talaltam utalast.

A Hettita Birodalomban a harci kocsiknak kiemelt szerep jutott: ezt jelzi, hogy kulon torvenyben rendelkeztek a karbantartasukhoz es ellatasukhoz szukseges szakemberekrol (lovaszok, acsok, kovacsok). A harci kocsik tobbfele tipusat alkalmaztak, igy pl. a 6 kullos, haromfos tipust, ahol a hajton kivul egy harcos kezeli a landzsat, egy pedig a pajzsot, vagy azt a 8 kullos, ket fos tipust, ahol a hajton kivul egy landzsaval es ijjal felszerelt harcos all a kocsin (persze lehet, hogy ezek mas-mas kor tipusai voltak, mert nem egy konyvben bukkantam a leirasukra, es az evszamot nemigen irtak ki a szerzok). A hettitaknal megjelenik a harci kocsira szerelt kasza.

I. e. 1286: kadesi csata: jelentos utkozet, melyet mindket fel gyozelemkent tuntetett fel. A csataban (mas egysegeken kivul) 2000 egyiptomi harci kocsi (a fo fegyver a parittya), es 2500 hettita harci kocsi (a fo fegyver a darda) vett reszt. A harci kocsi meg mindig a nemesek eszkoze: a farao is innen harcol.

Mielott a harci kocsik fejlodesenek kovetkezo allomasahoz erkeznenk, vessunk egy pillantast az europai fejlodesre.

A gorog teruletekre i. e. 1900-1700 korul erkeznek az elso ion es akhaj torzsek, es i. e. 1500 korulre magas technikai szintet ernek el. A fejlodesuk kezdetein ok is negykereku harci szekeret hasznalnak, majd hamarosan megjelenik itt is a ketkereku, 4 kullos, egy- majd ketszemelyes konnyu harci kocsi. A kocsit 2 lo huzza, es (akarcsak a gerelyhajitas) olimpiai versenyszam lesz a kocsihajtas – itt viszont negylovas kategoria is van, ugyhogy elkepzelheto, hogy volt negylovas harci kocsi is, de ez sajat otlet – semmilyen utalast nem talaltam ra.

A ketszemelyes kocsin a hajton kivul egy harcos ul, felszerelese hosszu landzsa es hajitodardak, esetleg parittya, ezen kivul kozelharc esetere kard es tor. A harcosok vedelmet hatalmas, embermeretu pajzsok (toronypajzsok vagy 8-as alaku pajzsok) biztositottak, bar mindenkepp megemlitendo a hires dendrai vert, amely gyakorlatilag teljes vedelmet biztositott gazdajanak. Elemei: vaddisznoagyar sisak (40 par agyarbol), bronz mell es hatvert, vallvasak, terdig ero csataszoknya, labszarvert. Gyakorlatilag csak a kezeket nem vedte, de szerintem eredetileg volt ilyen resze is. A kor nagyhatalma, Mykene 200 harci kocsival birt egy forras szerint. A harci kocsik alkalmazasarol az Iliasz szamos reszletet kozol: a kiralyok es arisztokrata hosok hasznaltak oket, a seregek elott szaguldoztak dardakat vetve, esetleg parviadalra hivva egymast – mindez i. e. 1250 korul, amikor mar volt kapcsolat a Hettita Birodalom es a gorog poliszok kozott.

A keltak is negykereku harci szekereket hasznaltak kezdetben (i. e. 1300-1000 koruli, torzsfo melle temetett szeker). Ezt az i. e. V. szazadban valtja fel a ketkereku harci kocsi (eddigre mar bekapcsolodtak a nemzetkozi kereskedelem verkeringesebe – a sirokban meg kinai selyem maradvanyait is megtalaltak), melyek egy i. e. 200 koruli peldanyanak maradvanyai alapjan sikeresen osszeallitottak egy korhu darabot. Ennek feltunoen kicsi, 10 kullos kerekei vannak, szemelyzete egy fo, aki hajitodardaval es karddal harcol (vedelmerol pedig a magas szintu kelta femmuvesseg remekei gondoskodtak, azaz pl. mellvert es sisak, nagy pajzs, stb.)

Ugyanakkor a szekerek sem vesztek ki vegleg: mar i. e. 900 korul hasznaltak a britek arra, hogy csapataikat gyorsan atcsoportositsak (azaz csapatszallito jarmukent funkcionalt), es e modszert egeszen Julius Caesar koraig alkalmaztak. (Kicsit hasonlo volt ehhez a germanok ujitasa, akiknel a lo egy masodlovast is vitt, aki a csataba erve leugrott es gyalog harcolt tovabb. Ez persze a lovassag lelassulasat vonta maga utan, ami viszont nem erdekelte a germanokat, mert kevert harcformat alkalmaztak: a gyalogosok es lovasok osszekeveredve tamadtak.)

De terjunk vissza a harci kocsik fejlodesenek kovetkezo fazisahoz. I. e. 1000 korul drasztikus valtozasok kovetkeznek be: bekoszont a vaskor, es felbukkan a lovaglasra is alkalmas lovassag (jo pelda a valtozasokra a gorog vilag, ahol a &#8222dor vandorlas&#8221 soran az illir es dor torzsek lovassaguk es vasfegyvereik segitsegevel sorozatos veresegeket mernek a ionok es akhajok harci kocsit es bronzfegyvert hasznalo seregeire). A harci kocsi szerepet atveszi a lovassag, ami sokkal gazdasagosabb (ket lovas katona joval utokepesebb, mint egy kocsi, amin egy embernek hajtonak kell lennie, dragabb felszerelni, stb.), es sokkal jobban mozgathato (kevesbe fugg a terepadottsagoktol). A harci kocsi keresi a helyet: nehezebbe valik, megjelenik rajta a vasalas, de az alapfelallas nem valtozik. Peldaul az assziroknal 3 fos szemelyzet, a lovon vert (vagy ahhoz hasonlo), ijasz, landzsas es egy kerek pajzsos hajto. Egy masik abrazolas szerint egyertelmuen van vertezet a lovon, a hajton kivul egy landzsaval is felszerelt ijasz van rajta. Termeszetesen mind a hajto, mind a harcosok femvertet es sisakot viselnek. I. e. 1000 korul az asszirok jelentos teruleteket vesztenek kesobb a harci kocsikat lovassag valtja fel.

E valtozasok ellenere a harci kocsikrol nem mondanak le veglegesen. Igy a Perzsa Birodalom egyik nagy alakja, II. Kursus i. e. 559. korul meg szelesebb, erosebb harci kocsikat keszittetett: ezeket 4, 6, illetve 8 lo huzta, a tengelyeken pedig ketolnyi vasszablyak voltak, illetve hasonlo sarlokat szereltek a tengely ala, a fold fele forditva. (Megjegyzendo, hogy a perzsa eredetu sakk futoja eredetileg harci kocsi volt.)

Ugyancsak II. Kursusnal emlitik a nyolc okorrel vontatott tornyos szekeret, melynek tobb emelete, tetejen pedig mellvedje volt, es melyrol husz harcos szorta a nyilakat (ez szolgalt mintaul a sakk bastyajanak).

A harci kocsik viragkora ennek ellenere lealdozott. Egy pelda a sok kozul: i. e. 401 Kyros perzsa kiraly sarlos harci kocsijait megfutamitjak a zsoldos gorog hoplitak Kunaxanal, igy azok vegul a sajat csapatait zavarjak meg (mindazonaltal itt is megfigyelheto a valtoztatasi kiserlet lenyege: a sarlos harci kocsikat olyanforman akartak bevetni az ellenseg ellen, mint kesobb az elefantokat, azaz a gorog hoplitak zart sorait akartak szetzilalni, ami az ellenseg teljes

veresegehez vezetett volna).

Az utolso perzsa kiraly, aki harci kocsikkal probalkozott, tudtommal Dareios volt. I. e. 331-be Gaugamelanal vetette be oket ujra Nagy Sandor ellen, de a hajtok meg nem voltak megfeleloen kikepezve. Celja az volt, hogy a lovasok ellen veti be oket, akik kozt a sarlok borzalmas pusztitasra kepesek, de Nagy Sandor a macedon falanxot manoverezte elejuk, amelyik nem rettent meg a rohamuk lattan. A 200 harci kocsi termeszetesen nem tudott attorni a landzsaerdon, es visszafordulva megint csak a sajat soraikat bomlasztotta fel – am sokan utkozben aldozatul estek a falanx ele felallitott macedon konnyugyalogsagnak, melynek tagjai konnyeden kitertek a kocsik elol, es oldalrol vagy hatulrol felugorva ra vegeztek a harci kocsi legenysegevel. E harci kocsik egyebkent 4 lovasak voltak, de a ket oldalso lo csak a belso ketto vedelmet szolgalta: ha megoltek vagy megsebesitettek oket, a hozzajuk vezeto vekony szijakat konnyeden el lehetett vagni.

Ezek utan a harci kocsi eltunik a csatak arzenaljabol: a szeker pedig csak mint szallitoeszkoz funkcional. Ugyanakkor a szekerek sok esetben jutnak foszerephez, mivel pompasan lehet oket fedezekkent hasznalni – elsosorban ott, ahol sok van beloluk, azaz peldaul a vandorlo sztyeppei nepeknel.

I. sz. 378-ban Hadrianopolisznal a german gotok arattak nagy gyozelmet szekervaruk segitsegevel. A szekervar mogott vedekezo gyalogsag sikeresen veri vissza a romai legiok tamadasait, es tuzeket gyujt: a fust leple alatt megerkezo got lovassag pedig meglepi es szetszorja a romaikat. A szekervarbol egyebkent folyamatosan lottek az ijaszok es mas hajitofegyveresek.

Egy szerzo a szekervarat sztyeppei harcmodornak nevezi, es hogy nem is alaptalanul, arra jo pelda a 451-es catalaunumi csata. Itt mindket fel szekervarakat alkalmazott, a romaiak es szovetsegeseik (pl. keltak) es Arttila hun es szovetseges (pl. gepida) seregei is. (Megjegyzendo, hogy frank, alan, got es burgund szovetsegesei mindket felnek voltak.) A szekervarat a hunok maskor is szivesen alkalmaztak.

A XIV. szazadban a szekervar-harcmodort a flamandok ismet alkalmazni kezdik, de az ujabb fenykoruk csak kesobb, a XV. szazadban jon el, amikor a huszitak tokelyre fejlesztik e modszert. A szekervar naluk vedelmul szolgal a nehezlovassag ellen, lehetoseget ad a sajat csaptok atcsoportositasara, vedheto allast biztosit a tuzfegyverek szamara, biztonsagos menedeket nyujt mindenkinek. Hatranya ugyanakkor, hogy gatolhatja a csapatok felfejlodeset, az osszelancolt szekerek borzaszto nehezkesen mozognak igy konnyeden korbevehetik oket, es emiatt attores eseten lehetetlen a menekules. A huszita harcmodor a kovetkezo volt: a lovastamadas osszeomlasa utan megnyitjak a szekerek sorat, es kitamadnak a konnyufegyverzetuek (felszerelesuk lancing, brigantin, csephadaro, landzsa). A nehezfegyverzetuek feladata a szekervar vedelme (felszerelesuk sisak, lemezpancel, paveze, pika, kard) Elofordult, hogy kettos szekervonalat hasznaltak, igy peldaul Usti nad Labenben 1426-ban.

A szekervarat persze masok, mashol is hasznaltak, igy pl. 1428-ban Orleans-ban az angolok. Ekkor azonban mar megvan az ellenszeruk: a franciak agyui romma lovik a manoverezni keptelen szekereket, es az angol sereg csak az elhamarkodott francia rohamnak koszonhetoen menekul meg.

1444. Varna: a szekertaborban vedekezo lengyel gyalogsag az utolso emberig elesett, miutan a lovassag visszavonult. Ugyanez megismetlodik 1448-ban Rigomezon: itt a cseh zsoldosok esnek el szinte az utolso emberig a szekervarban, de a lovasok visszavonulasat kovetoen meg egy napig kitartottak. E peldak mar a szekervar alkalmazasanak veget jelzik.

Ezek utan a harci szekerek kora jo idore lealdozik. Legkozelebb az I. Vilaghaboru vegen veszik oket elo, alaposan pancelozva, tuzfegyverekkel megrakva, es a hajtoerot egy motor biztositja… Ekkor mar uj neve van: harckocsi, avagy tank.

Nem beszeltem a harckocsik specialis celra atalakitott tipusairol, az ostromberendezesekrol, ezen belul is elsosorban az ostrom- toronyrol (mert inkabb a nyilt csatakra koncentraltam), tovabba arrol a kocsirol, melyen a merete miatt mar mashogy nem hordozhato zaszlot vittek.

Nem foglalkoztam tovabba a kerekes allvanyra szerelt agyukkal es mas harci eszkozokkel (pl. romai carroballistae) sem, mert itt kizarolag az adott hadifelszereles csataig vagy ostromig torteno szallitasaban volt szerepe a szekernek.

Forrasok: Winkler Gusztav: A hadviseles muveszete (alapmu) + Geoffrey Regan: Donto csatak, A haboruk vilagtortenete – szerk Richard Holmes, The Times Atlasz regeszet, Pavel Augusta – Frantisek Hoznak: Okori civilizaciok, Revai Nagy Lexikona, Nicholas Postgate: Az elso birodalmak, H. G. Wells: A vilagtortenet alapvonalai, Szabo Miklos: Hellasz fenykora, Anton Powell: Az okori Hellasz tortenete, Varga Domokos: Os napkelet, SH Atlasz, Szun-Ce: A hadviseles torvenyei, Vu-ce: A haboru utja, stb., stb.

Sajnos a gondos utananezes ellenere elofordulhatnak hibak az anyagban – nezzetek ezt el egy, a tortenelemmel csak hobbiszinten foglalkozo lelkes amatornek…

Magus mailing list Magus@kapu.hu
http://mail.kapu.hu/mailman/listinfo/magus