Cx: A párbaj szerep a társadalomban

Címkék

Üdv !

Zoe kérdezte:
> ha egy nemes nem fogadja el a párbaj kihívást, akkor ugye csökken a morálja.

Inkább a jóhíre :-)

> Ezen kívül semmi? Hiszen ha elég nagy hatalma van, mit érdekli õt a morál???

Hm, ennél azért sokkal bonyolultabb a dolog :-)

Két dolgot kell elõször tisztázni Zoe:

1.
A párbaj szerep a társadalomban

2.
Miért hívják ki az illetõt.

Csak ezek ismeretében mondhatunk bármit is egy bizonyos adott esetrõl

Kezdjük a párbaj szerepével.

Valaha a barlangi korban két bunkó két bunkóval egymásnak ment, és az egyik jól agyonverte a másikat. Bármi oka is volt rá.

Ez nem párbaj … legalábbis semmiképp nem azonos azzal, amit akár a kifinomultabb földi nemesi társadalmak, akár az abryssi nemesi társadalom értett illetve ért a párbajon.

Már egy, a keresztes háborúk korába funkcionáló lovag sem az utálom vagy be akarom bizonyítani a magam igazát és ezért agyonverem dolgot érti a párbaj alatt … és asszem egy japáni szamuráj sem.

Ha pedig a spanyol és francia etikett vagy az itáliai virágkor nemesi társadalmának párbaj-szemléletét nézzük, akkor még kevsebb köze lesz annak a barlangi módihoz.

A párbaj egyik legfontosabb jelentõsége a társadalomban … nem saját igazunk bizonyítása – hisz a párbaj esetleges megnyerésével nem feltétlenül azt bizonyítjuk be, hogy az adott kérdésben igazunk volt, hanem inkább azt, hogy jobb vívó vagyunk a másiknál … -, hanem annak a bizonyítása, hogy komolyan veszük magunkat, komolyan vesszük a szavunk, komolyan mondtuk amit mondtuk … és az elveinkért, igazunkért akár testi épségünket, sõt életünket is hajlandóak vagyunk kockáztatni…

Ezt jelenti a nemesség Zoe, nem a kutyabõrt :-)

Ezt: hogy elveink, szavunk, becsületünk, hûségeskünk stb. Fontosabb számunkra … testi épségünknél, életünknél … sõt szinte bármi másnál.

Egy kifinomult nemesi társadalom ennek megfeleõen értékeli, kezeli, szabályozza és ítéli meg a párbajt, Zoé …

OK, lesznek túlkapások, túllihegések, vadhajtások is: pld. jó eséllyel elõjön az, hogy nem is számít férfiembernek – se a vele egyívásúak, se önmaga, de még idõsebb rokonai, mesterei és elöljárói szemében sem – az a nemesifjú, aki nem párbajozott még életében … ezért aztán a abryssi nemesifjak is ezerrel fogják keresni az alkalmat, hogy beleköthessenek egymásba, egy kis könnyû – elsõ vérig szóló – párbaj erejéig.

Amúgy a társadalmi konvenciók szigorúan szabályozzák a párbajt:
– a kihívó és a kihívott jogait, kötelességeit
– a segédek szerepét, számát, jogait, kötelességeit
– az esetleges vitás kérdések eldöntésének módját ( párbaj-bíróság, becsületbíróság … )
– a sértõ és a sértett meghatározását
– a különbözõ súlyú-súlyosságú sértésekhez dukáló módját a párbajnak (mikor menjen elsõ vérig, mikor életre-halálra… )
– és természetesen szabályozzák illetve értékelik a párbaj elõl való kitérés/megfutás eseteit is.

***

Hadd kezdjem ott, ahol a párbaj kezdõdik: ez pedig a sértés …

a sértés lehet
—————-
– sértés
– súlyos sértés
– tettleges sértés
– nõrokonok és felmenõk becsületének sértése
– tettlegesség nõrokonok és felmenõk tettleges sértése

( Asszem, nem hagytam ki semmit, ha igen, bocs … )

Kihívó és kihívott:
———————–
Általában a sértett lesz a kihívó, a sértõ pedig a kihívott … de néha lehet fordítva is, pld. ha valaki nyilvánosan könnyû erkölcsûnek nevezi XXX úrhölgyet, XY úr húgát, aminek utána XY úr hazugnak nevezi az elõbbi valakit, akkor a sértõ nem XY úr lesz, hanem az a valaki, aki XY úr nõrokonáról sértõ dolgot állított … és ennek megfelelõen lesz majd meghatározva a kihívó és kihívott személye és a párbaj többi feltételei is.

Általában a kihívott gyakorolhatja a fegyver-választás jogát ( illetve, ha a fegyver egyértelmûen a kettõsívû vívókard lesz, akkor a többi feltételbe lesz neki nagyobb beleszólása).

Persze ha például az apám gyilkoság és/vagy a húgom megerõszakolóját nyilvánosan lemocskosgazemberem sõt még fel is képelem, akkor attól még továbbra is õ lesz a sértõ, sõt a kíhívott fél fegyver(körülmény) választási gyakorlását is én gyakorolhatom.
Asszem érthetõ, hogy miért: tuti halálig akarok vívni a delikvenssel …

A segédek:
————–
Mivel könnyen lehet, hogy a sértõ és a sértett épp nem lesz beszélõ viszonyban egymással, és valamiképp tisztázni kell a párbaj mikéntjét, szükség lehet közvetítõkre … a párbajnál pedig tanúkra, akik biztosítják a párbaj tisztságát stb. Ezek lesznek a segédek. Ugyancsak van egy társadalmi elvárás a segédekkel szemben: hogy tudnillik biztosítsák illetve törekedjenek biztosítani azt, hogy a párbaj a szokásoknak illetve az eset súlyosságának megfelelõen intézõdjék el … Azaz egy kevéssé súlyos sértésnél ne engedjék a feleket halálig vívni, vagy elõzzék/akadályozzák meg a nevetséges prábajokat..

A vitás kérdések:
———————
Általában a két fél elküldi egymáshoz a segédeiket, hogy azok egyezzenek meg … azaz pontosabban ha jól emlékszem, a kihívó küldi el segédeit a kihívotthoz, vagy annak segédeihez …

A kihívó segédei a kihívottal vagy annak segédeivel tisztázzák a párbaj
feltételeit:
– mikor
– hol
– milyen fegyverrel
– meddig
… küzdenek.

Na azért az is elõfordulhat, hogy két nemesúr összeszólalkozik egy bálon, és megyeznek a helyben és idõponban, sõt minden másban is, és a segédeket csak tanúnak (valamint az esetleges hulla/sebesültszállítás megszervezésére) viszik magukkal.

Párbajbíróság, becsületbíróság:
—————————————-
Ha volna olyan vitás kérdés, amiben a felek illetve segédeik nem tudnak egyetértésre jutni, akkor kell egy efféle „intézményt” felállítani. Ez asszem páratlan számú (mondjuk 7) nemesúrból álló testület, alkalmilag rittyentik õket össze, lényeges, hogy valamennyien párbajképes nemesurak kell legyenek, kellõen jóhírû és köztiszteletben álló férfiúk &#8211 akik valamennyien vívtak már (több) párbajt is eddigi életük során.

Elképzelhetõ, hogy valamely fél vitatott párbaj-képességérõl kell dönteniük
( nemesembernek, eként párbajképesnek számít-e a ghodi törzsfõ unokaöccse… ) máskor a sértõ-sértett, kihívó-kihívott meghatározása hárul rájuk ( -Uraságod egy quaboia paraszt ! – Tahó ! – Marha ! – Töketlen ! … &#8211 ezt kitartóan és hoszasan mondogatják egymásnak – na most ki is sértett meg és kit ??? ) , vagy pedig a párbaj körülményeinek meghatározása múlhat rajtuk
… ezt most elsõ vérig, feladásig, harcképtelenségig, vagy halálig vívják
… vagy netán lehet-e párbajt vívni szem-kitolásig ?!

Párbajképesség, kitérés a párbaj elõl:
———————————————

Párbajképtelen az aki
– nemtelen
– becsületét elvesztette ( párbaj-bíróság mondja ki )
– büntetõeljárás hatálya alatt áll ( lopott mondjuk … netán hazátárult … vallását tagadta meg … )

Becstelennek számíthat az, aki nem halálig tartó párbajban embert ölt, hiába mondja, hogy õ csak hasbaszúrni akarta, nem szíven … az elítélt bûnösök vagy akik ellen eljárás folyik ( na ilyenkor erõsen játszik a párbaj-bíróság … az eljárás, amiben eldõl, hogy bûnös-e avagy ártatlan, elõreláthatóan még 4 évig eltart, párbajozni viszont most kéne…

Lehet valaki idõlegesen párbaj-képtelen egészségi állapota miatt, vagy mert semmilyen fegyverrel bánni nem tud – ekkor kap rá mondjuk 3 hónapot hogy megtanulja :-) …

Idõs emberek vagy akik nyilvánvalóan súlyos mozgáskorlátozottak &#8211 valamint Abrysson a Házfõk -, továbbá soktagú szervezetek a szervezet egészét ért sértés esetében – természetesen úgyszintén párbaj-képtelennek számítanak (kivéve, ha tettleges sértést követnek el, vagy felmenõt, nõrokont sértenek – ha tettlegeskedni vagy szájalni tudnak, akkor feleljenek is érte nemeshez méltóan … ). Helyettük, ha megsértenék õket, kiállhat viszont a bajnokuk …. ez megsértett idõs apánál fiút vagy fiú-unokát (netán harcosnak számító nõrokont) jelent, Házfõnél vagy megsértett szervezetnél annak választott bajnokát, netán egyes szervezetek közti kölcsönös sértegetõsdik esetében pedig az, akit sorshúzással maguk közül kijelölnek…

Egy érdekes esete az idõleges párbaj-képtelenségnek a folyamatban levõ párbaj: azaz a kihívás megtörténtétõl a párbaj lezárultáig egyik fél sem párbajozhat mással …

Mégvalami: ügyelni kell arra, hogy nem lehet egyszerre párbajt kezdeményezni és feljelentéssel hatósági eljárást kezdeményezni: vagy-vagy…

***

Na most Zoe: az a nemesember, aki az elenfél segédei, illetve az összetrombitált párbajbíróság szerint nem elfogadható okkal kitér egy párbaj elõl, élete hátralevõ részében ( de legalábbis jó sokáig … ) párbajképtelennek fog számítani …

Ha valaki beszól neki, hogy „Uraságod nem szavahihetõ”, akkor beszól neki és kész – a fickó nem vághat vissza, nem ragadhat kardot, mondván hogy „párbajra hívom magát, maga semmirekellõ ” … lévén õ párbajképtelen: elvesztette, eljátszotta, önként eldobta magától azt a jogot ( akkor, amikor nem állt ki a becsületéért ) hogy párbajra hívhasson ki bárkit is …

***

És mond meg eztán Zoé: mit ér annak a nemesi társadalomnak a szemében egy ilyen ember, amelyik a nemesi adott szót és a becsületet párbajjal védelmezi, bizonyítja és szentesíti?

_______________________________________________
Codex mailing list
Codex@kapu.hu
http://mail.kapu.hu/mailman/listinfo/codex

Utolsó hozzászólások   [Ugrás a fórumhoz]

    Vendég Lord Grandiózus

    2001-10-09 15:16:15

    Valahogy így képzeltem én is.



    Vendég ThaiBee

    2001-10-09 19:21:53

    Kimerítő, részletes. Korrekt.



    Vendég Anonymous

    2001-10-09 19:51:35

    Corvus:Korekt válasz!Tetszik.Jó,ha időnként valaki rendesen megvilágítja a dolgokat!



    SirThomas

    2001-10-10 13:28:07

    Szabadjon megjegyeznem (csak úgy lábjegyzetként), hogy SICS cikke enyhén szólva is plagizált.

    Szóval a lényegi részek a Clair Vilmos által írt párbajkódex hasábjain jelentek meg a századforduló környékén.

    SICS csak kicsit CX-ezte, és belefûzött 1-2 olyan mondatot, ami engem zavar egy kicsit.

    Pl.: "( Asszem, nem hagytam ki semmit, ha igen, bocs ... )" és hasonlók, amikor szó szerint kimásolta az eredeti könyv szövegét.

     

    Ez persze nem von le a cikk értékébõl, csak lábjegyzet olyantól, aki mélyebben tanulmányozta a témát.



    SirThomas

    2001-10-10 13:35:23

    Egyébként a szóban forgó mű reprintként ma is beszerezhető.

    Mindenkinek melegen ajánlom, mert ez a cikk még ízelítőnek is kevés...

    ...legalább is az ínyencek számára.

    Clair Vilmos: Párbajkódex, 1914




belépés jelentkezz be    

Back to top button